Az IKOP_PLUSZ-1.1.0-23 felhívás célja a tiszta üzemű városi és elővárosi közlekedés erősítése Budapesten és az agglomerációs településeken. A konstrukció az IKOP Plusz program városi és elővárosi közlekedés fejlesztését szolgáló prioritásához kapcsolódik, és olyan fejlesztések megvalósítását, illetve előkészítését támogatja, amelyek hosszú távon korszerűbbé, akadálymentesebbé és fenntarthatóbbá tehetik a főváros és környéke közösségi közlekedését.

A fejlesztések célja

A program egyik fontos célja, hogy Budapest és agglomerációja közlekedési rendszerében erősödjön a közösségi közlekedés szerepe. A fejlesztések hozzájárulhatnak a közlekedési szolgáltatások színvonalának javításához, az utazási feltételek korszerűsítéséhez, valamint a városi és elővárosi közlekedés kapacitásának és megbízhatóságának növeléséhez.

A tiszta üzemű és energiahatékony közlekedési megoldások alkalmazása emellett a közlekedés környezeti terhelésének mérséklését is szolgálhatja. A cél egy olyan közlekedési rendszer fejlesztése, amely a mindennapi munkába, iskolába és egyéb célokra történő utazások során is korszerű és fenntartható alternatívát biztosít.

Budapest és az agglomeráció elővárosi közlekedése

A főváros közlekedése szorosan összefügg az agglomeráció településeinek közlekedésével. A Budapest környéki vasúti és HÉV-vonalak ezért az elővárosi közlekedési rendszer fontos elemei. A fejlesztések között olyan beruházások és előkészítő projektek is megjelennek, amelyek az elővárosi vasúti és kötöttpályás közlekedés korszerűsítését célozzák.

A kapcsolódó fejlesztési tervek között szerepelnek többek között egyes HÉV-vonalak korszerűsítésének, valamint a Budapestet és az agglomerációt összekötő elővárosi vasúti kapcsolatok fejlesztésének előkészítéséhez kapcsolódó projektek.

HÉV- és kötöttpályás fejlesztések

A konstrukcióhoz kapcsolódó kiemelt projektek között szerepel a Gödöllői HÉV (H8) és a Csömöri HÉV (H9) korszerűsítésének, az Örs vezér tere és az M2 metró kapcsolatának, valamint a kapcsolódó járműbeszerzések előkészítése.

A kötöttpályás közlekedés fejlesztése azért is jelentős, mert az elővárosi utasforgalomban nagy kapacitású, rendszeres és közvetlen kapcsolatot biztosíthat Budapest és a környező települések között. A korszerűbb pálya-, állomási és utasinformációs infrastruktúra, valamint a megfelelő járműállomány egyaránt hozzájárulhat az utazási körülmények javításához.

Elővárosi vasúti kapcsolatok fejlesztése

A kapcsolódó kiemelt projektek között az elővárosi vasúti hálózat egyes szakaszainak fejlesztéséhez szükséges előkészítési feladatok is megjelennek. Ilyen például a Rákospalota-Újpest–Vácrátót–Vác vasúti szakasz elővárosi célú fejlesztéseinek előkészítése, valamint a Kőbánya-Kispest–Lajosmizse vasútvonal elővárosi célú fejlesztésének előkészítése.

Ezek a fejlesztési irányok az elővárosi vasúti közlekedés kapacitásának, szolgáltatási színvonalának és Budapesttel való kapcsolatának javítását szolgálhatják. A fejlesztések pontos műszaki tartalmát és megvalósítási ütemét az adott projektekhez kapcsolódó hivatalos dokumentumok határozzák meg.

Akadálymentes és korszerű közösségi közlekedés

A korszerű közösségi közlekedés fejlesztésének fontos része az akadálymentes használat biztosítása. Az állomások, megállóhelyek, járművek és utasinformációs rendszerek fejlesztése révén javíthatók az utazási feltételek a mozgásukban korlátozott személyek, az idősebb utasok, a kisgyermekkel közlekedők és más, speciális közlekedési igényű utasok számára is.

A fejlesztésekhez kapcsolódhatnak az utasforgalmi terek korszerűsítése, az utastájékoztatás javítása, a közlekedési kapcsolatok fejlesztése és az intermodális lehetőségek erősítése is.

A tiszta üzemű közlekedés jelentősége

A tiszta üzemű közlekedési megoldások alkalmazása a közlekedésből származó környezeti terhelés mérséklésének egyik eszköze. A közösségi közlekedés korszerűsítése, az energiahatékony járművek és infrastruktúrák alkalmazása, valamint a közösségi közlekedési szolgáltatások színvonalának javítása együttesen járulhat hozzá a fenntarthatóbb városi és elővárosi közlekedési rendszer kialakításához.

A fejlesztések közvetett hatása lehet az is, hogy a korszerűbb, gyorsabb és megbízhatóbb közösségi közlekedési szolgáltatások vonzóbb alternatívát kínálnak az egyéni gépjármű-használattal szemben.

Kapcsolódó fejlesztések

Az IKOP Plusz közlekedésfejlesztési programján belül a budapesti és agglomerációs közlekedés több, egymással összefüggő fejlesztési területet érint. Ezek között megtalálhatók a vasúti és HÉV-fejlesztések, a járműállomány korszerűsítéséhez kapcsolódó feladatok, az állomási és megállóhelyi infrastruktúra fejlesztése, valamint az akadálymentes és korszerű utastájékoztatás kialakítása.

A programhoz kapcsolódó projektek között ezért nem kizárólag új járművek vagy egyes infrastruktúra-elemek fejlesztése jelenik meg, hanem olyan előkészítő és rendszerszintű beruházások is, amelyek a főváros és az agglomeráció hosszabb távú közlekedési rendszerének fejlesztését alapozhatják meg.

Finanszírozás

Az IKOP_PLUSZ-1.1.0-23 az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz (IKOP Plusz) keretében megvalósuló, kiemelt konstrukció. A program európai uniós forrásokra épül, a közlekedési infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztését célzó uniós támogatási rendszer részeként.

A konstrukcióhoz kapcsolódó aktuális keret- és projektadatokat mindig a Pályázati Portálon, valamint az adott projektek hivatalos dokumentációjában érdemes ellenőrizni, mivel a fejlesztési keretek és az egyes projektek műszaki, pénzügyi vagy ütemezési adatai módosulhatnak.

Fontos tudnivaló

Az IKOP_PLUSZ-1.1.0-23 nem egy általános, minden vállalkozás vagy magánszemély számára közvetlenül igényelhető pályázatként értelmezendő. A konstrukció kiemelt közlekedésfejlesztési program, amelyhez konkrét projektek és kedvezményezettek kapcsolódnak. A jogosultságot, a projekt tartalmát, a támogatható tevékenységeket és a finanszírozás feltételeit mindig az adott projekt és a hatályos hivatalos dokumentumok alapján kell vizsgálni.

Hivatalos információ

A pályázati konstrukció aktuális feltételeit, a kapcsolódó projekteket és a hatályos dokumentumokat a hivatalos pályázati és kormányzati források alapján érdemes követni.