TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése a 4 legszegényebb magyarországi régió területein 2023
Röviden a pályázatról
A pályázatról
Az IKOP_PLUSZ-2.2.0-23 felhívás célja a TEN-T vasúti hálózat és a regionális intermodális közlekedés fejlesztése a négy legkevésbé fejlett magyarországi régió területén: Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon. A konstrukció az IKOP Plusz közlekedésfejlesztési céljaihoz kapcsolódva a vasúti infrastruktúra, a vasúti személyszállítás és a különböző közlekedési módok közötti kapcsolatok korszerűsítését szolgálja.
A fejlesztések célja
A program egyik fontos célja a TEN-T hálózathoz kapcsolódó vasúti infrastruktúra fejlesztése, valamint a regionális közlekedési kapcsolatok javítása. A beruházások hozzájárulhatnak a vasúti közlekedés kapacitásának, biztonságának és szolgáltatási színvonalának növeléséhez, illetve az utazási feltételek korszerűsítéséhez.
A fejlesztések között nem kizárólag vasúti pályaépítési vagy pályarekonstrukciós munkák jelennek meg. A konstrukcióhoz kapcsolódó projektek között vasúti járműbeszerzés, vasútállomások rekonstrukciója, vasúti biztosító- és vonatbefolyásoló rendszerek fejlesztése, valamint kikötői és egyéb intermodális infrastruktúra fejlesztése is megtalálható.
TEN-T vasúti hálózat fejlesztése
A TEN-T, vagyis a transzeurópai közlekedési hálózat részeként fejlesztett vasútvonalak Magyarország nemzetközi és belföldi közlekedési rendszerében is fontos szerepet töltenek be. A kapcsolódó fejlesztések célja a vasúti hálózat műszaki színvonalának javítása, a kapacitás növelése, valamint a vasúti közlekedés megbízhatóságának és versenyképességének erősítése.
A konstrukcióhoz kapcsolódó projektek között szerepel például a Hatvan–Füzesabony vasútvonal fejlesztésének előkészítése, a Debrecen–Nyíregyháza vasútvonal fejlesztésének előkészítése, valamint a Püspökladány–Debrecen vasútvonal korszerűsítésének előkészítése és a Szajol–Debrecen vasútvonalon az ETCS vonatbefolyásoló rendszer kiépítése.
ETCS és korszerű vasúti infrastruktúra
A vasúti infrastruktúra korszerűsítésének része lehet a pálya, az állomások, a biztosítóberendezések, a távközlési rendszerek és a vonatbefolyásolás fejlesztése. Az ETCS (European Train Control System) olyan egységes európai vonatbefolyásoló rendszer, amely a vasúti közlekedés biztonságának és interoperabilitásának javítását szolgálja.
A Püspökladány–Debrecen vasútvonalhoz kapcsolódó fejlesztésnél a pályarekonstrukció és a Szajol–Debrecen szakaszon megvalósuló ETCS-rendszer kiépítése egyaránt szerepel a projekt céljai között. A fejlesztési program célja többek között a korszerűbb vasúti közlekedési feltételek megteremtése.
Vasúti járművek korszerűsítése
A konstrukció egyik konkrét projektje 2 nagykapacitású KISS emeletes villamos motorvonat beszerzése. A projekt kedvezményezettje a MÁV Személyszállítási Zrt. jogelődje, a MÁV-START Zrt. volt. A projektben beszerzett KISS motorvonatok 600 ülőhelyes, 160 km/óra sebességre képes, akadálymentes és kerékpárszállításra alkalmas járművek.
A KISS motorvonatok beszerzésének támogatási összege 11,9 milliárd Ft volt, 100%-os támogatási intenzitás mellett. A projekt fizikai megvalósításának hivatalos időpontja 2026. március 31. volt.
Regionális és intermodális közlekedés
Az intermodális közlekedés lényege, hogy az utazás vagy áruszállítás során különböző közlekedési módok egymáshoz kapcsolódva, összehangolt rendszerben működjenek. A vasút mellett ezért az autóbuszos, közúti, vízi és egyéb közlekedési kapcsolatok fejlesztése is része lehet a közlekedési rendszer korszerűsítésének.
A konstrukcióhoz kapcsolódó projektek között például új országos közforgalmú kikötő kiépítése Mohácson, valamint a Bajai Országos Közforgalmú Kikötő infrastruktúrájának továbbfejlesztése is szerepel. A mohácsi projekt hivatalos adatai szerint a beruházás a Duna érintett szakaszán új kikötőterület kialakítását célozta.
Vasútállomások és utasforgalmi infrastruktúra
A közösségi közlekedés színvonalát nem kizárólag a vasúti pálya és a járművek határozzák meg. Az állomások, megállóhelyek és az utasforgalmi infrastruktúra korszerűsítése szintén fontos része lehet a fejlesztéseknek.
A konstrukcióhoz kapcsolódó projektek között szerepel a balatoni TEN-T vasútvonalon található vasútállomások rekonstrukciója. A projekt célja a TEN-T vasútvonalon lévő balatoni vasútállomások korszerűsítése.
Az állomási fejlesztésekhez kapcsolódhatnak az utasforgalmi terek korszerűsítése, az akadálymentesítés, az utastájékoztatás és a közlekedési kapcsolatok javítása. Ezek a beruházások az utazási feltételek javítását és a vasúti közlekedés használhatóságának növelését szolgálhatják.
Kapcsolódó vasúti fejlesztések
A konstrukcióhoz kapcsolódó fejlesztési programban több, különböző térséget érintő vasúti beruházás is megjelenik. Ezek között szerepelnek előkészítési projektek és konkrét infrastruktúra-fejlesztések is.
A későbbi fejlesztési tervek között például a Békéscsaba–Lőkösháza vasúti szakasz korszerűsítése, a Cegléd–Kiskunfélegyháza vasútfejlesztési projekt, a Kiskunfélegyháza–Szeged-Rendező szakasz fejlesztése, valamint a Hatvan–Füzesabony vasútvonal rekonstrukciója is megjelenik. A konkrét projektek támogatási és megvalósítási feltételeit mindig az adott projekt hivatalos dokumentációja alapján kell vizsgálni.
Fenntartható közlekedés
A vasúti közlekedés fejlesztése a közösségi közlekedés szerepének erősítésén keresztül hozzájárulhat a fenntarthatóbb közlekedési rendszer kialakításához. A korszerű vasúti pályák, az új és akadálymentes járművek, valamint a megfelelően kialakított állomások és közlekedési kapcsolatok együttesen javíthatják a vasúti szolgáltatások minőségét.
A fejlesztések hosszabb távú célja a térségek közötti közlekedési kapcsolatok javítása, a TEN-T hálózat magyarországi elemeinek korszerűsítése és a regionális közlekedési rendszer hatékonyabb összekapcsolása.
Finanszírozás
Az IKOP_PLUSZ-2.2.0-23 az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program Plusz keretében megvalósuló közlekedésfejlesztési konstrukció. A kapcsolódó projektek európai uniós forrásból, valamint a projektadatokban meghatározott hazai társfinanszírozással valósulhatnak meg.
A konstrukcióhoz kapcsolódó egyes projektek támogatási összege és finanszírozási szerkezete eltérő lehet. Például a 2 KISS motorvonat beszerzésénél a hivatalos projektadatok 11,9 milliárd Ft megítélt támogatást és 100%-os támogatási intenzitást tartalmaznak.
Fontos tudnivaló
Az IKOP_PLUSZ-2.2.0-23 nem általános, minden vállalkozás vagy magánszemély számára szabadon benyújtható pályázatként értelmezendő. A konstrukcióhoz konkrét közlekedésfejlesztési projektek és kedvezményezettek kapcsolódnak. Az egyes beruházások jogosulti körét, támogatható tevékenységeit, támogatási összegét és megvalósítási feltételeit mindig az adott projekt hivatalos dokumentációja alapján kell vizsgálni.
Hivatalos információ
A konstrukció aktuális feltételeit, a kapcsolódó projekteket, a támogatási adatokat és a hatályos dokumentumokat a hivatalos Pályázati Portálon, valamint az egyes projektek kedvezményezettjeinek hivatalos tájékoztatóiban érdemes ellenőrizni. A Pályázati Portál az IKOP_PLUSZ-2.2.0-23 konstrukciót jelenleg is ezen az azonosítón tartja nyilván.
Feltételek
Finanszírozás
Finanszírozás módja: utófinanszírozás
Pénznem: HUF