– Mi változott 2026-ban?

– Az AAM határa.

Az alanyi adómentesség, vagy röviden AAM, 2026-ban újabb fontos mérföldkőhöz érkezett.

A korábbi 18 millió forintos értékhatár 2026-ban 20 millió forintra emelkedett. És a változás itt még nem ér véget: 2027-ben 22 millió, 2028-ban pedig 24 millió forint lesz az éves értékhatár.

Ez első pillantásra egyszerűen egy nagyobb számnak tűnik. Valójában azonban egy kezdő vállalkozó számára ennél többről van szó.

Kevesebb adminisztrációról. Egyszerűbb működésről. De közben az árakról, a költségekről, a beruházásokról és a növekedésről is.

– Akkor az AAM a kezdő vállalkozó álma?

– Sok esetben valóban nagyon kényelmes indulást jelenthet.

Egy frissen induló vállalkozásnak általában nem az az első feladata, hogy bonyolult adminisztrációs rendszert építsen maga köré.

Az első feladat az, hogy legyen ügyfél. Legyen szolgáltatás vagy termék. Legyen bevétel. És legyen egy olyan működés, amely hosszabb távon is fenntartható.

Ebben az időszakban az AAM jelentős egyszerűsítést adhat. Alanyi adómentesként főszabály szerint nem kell áfát felszámítani a mentesség alá tartozó ügyletek után, és áfabevallást sem kell benyújtani.

Ez nem azt jelenti, hogy nincs számlázás, nincs bizonylatolás, vagy nincs más adózási kötelezettség. Azt jelenti, hogy az általános áfarendszerhez képest egy fontos adminisztrációs teher kiesik.

– Akkor miért nem marad mindenki AAM-es?

– Mert a vállalkozás nem mindig marad kicsi.

Az AAM nagyon jól illeszkedhet egy kisebb forgalmú, kevés beruházással működő vállalkozáshoz. De ahogy növekedni kezdünk, új kérdések jelennek meg.

Mennyibe kerül a működés? Mennyit költünk eszközökre? Kinek értékesítünk? Magánszemélyeknek vagy más vállalkozásoknak? Tervezünk-e beruházást? És mennyit szeretnénk valójában növekedni?

Ezekre a kérdésekre már nem lehet egyetlen szóval válaszolni. Nem az a kérdés, hogy az AAM „jó” vagy „rossz”. Hanem az, hogy illeszkedik-e a vállalkozás működéséhez.

– AAM vagy áfakör?

A két működés között nem egyszerűen az a különbség, hogy „fizetek-e áfát”.

Az áfakörös vállalkozás az áfaköteles értékesítései után főszabály szerint áfát számít fel, ugyanakkor a levonási jog feltételeinek teljesülése esetén a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti.

Az AAM esetében más a helyzet. Az alanyi adómentes vállalkozás főszabály szerint nem gyakorolhat adólevonási jogot.

Vagyis ha a vállalkozás vásárol valamit, annak áfatartalma nem válik automatikusan levonhatóvá.

És itt már egyáltalán nem mindegy, hogy egy egyszerű szolgáltatásról beszélünk, vagy egy többmilliós beruházásról.

– Mit jelent ez a gyakorlatban?

Tegyük fel, hogy egy vállalkozás 2 millió forint + áfa értékben vásárol egy olyan gépet vagy eszközt, amelyre a levonási jog egyébként fennállna.

Áfakörben a feltételek teljesülése esetén a beszerzés áfatartalma levonható lehet.

AAM esetén viszont főszabály szerint nincs ilyen levonási jog. A vállalkozás tehát nem tudja egyszerűen azt mondani: „ezt az áfát majd visszakapom”.

Ezért az AAM-nél nemcsak azt kell nézni, hogy mennyi áfát nem számítunk fel az ügyfélnek. Azt is érdemes megnézni, hogy mennyi áfát fizetünk ki a saját beszerzéseink során.

– És mennyit jelent most az AAM határa?

– 2026-ban 20 millió forintot.

A változás több lépcsőben történik:

A NAV tájékoztatása szerint a 20 milliós határ 2026-tól, a 22 milliós határ 2027-től, a 24 milliós határ pedig 2028-tól alkalmazandó.

Ez egy kisebb vállalkozás számára nagyobb mozgásteret jelenthet. De egyben azt is jelenti, hogy egyre fontosabbá válik a bevétel tudatos követése.

– Több százezer vállalkozás érintett?

– Nem is kevés.

A NAV 2025 végén arról számolt be, hogy több mint 870 ezer kisvállalkozó volt alanyi adómentes, akik a feltételek teljesülése esetén 2026-ban is ebben a rendszerben maradhattak.

Ez jól mutatja, hogy az AAM nem egy szűk kör által használt különleges lehetőség. A magyar kisvállalkozói kör jelentős része találkozik vele.

Éppen ezért az AAM értékhatárának emelése nem csupán adótechnikai változás. Sok vállalkozás napi működését érinti.

– Akkor a 20 milliós határ a növekedés gátja?

– Nem feltétlenül. De figyelni kell rá.

Egy vállalkozásnak nem az a célja, hogy örökké egy meghatározott bevételi határ alatt maradjon.

Ha valaki 10 millió forintos éves bevételnél tart, majd 15 millióra növekszik, az általában jó hír. Ha pedig 19 milliónál jár, akkor már különösen fontos, hogy pontosan lássa, hogyan alakul az éves bevétele.

A 20 milliós határ ezért nem egyszerűen egy szám. Üzleti tervezési tényező.

Nem elég azt tudni, hogy ma mennyi pénz érkezett. Azt is látni kell, hogy az év végéig várhatóan hogyan alakul a vállalkozás teljes, az értékhatár szempontjából figyelembe veendő ellenértéke.

A növekedés tehát egy bizonyos ponton már adózási kérdéseket is felvet.

– Van ebben egy rejtett ÁFA-csapda?

– Inkább egy olyan költség, amit könnyű nem észrevenni.

Sokan úgy gondolkodnak:

„Nem számítok fel áfát, tehát olcsóbban tudok dolgozni.”

Ez bizonyos esetekben valóban előnyt jelenthet, különösen akkor, ha a vevő magánszemély. De önmagában még nem mondja meg, hogy a vállalkozás pénzügyileg jól jár-e.

Ha ugyanis a vállalkozás jelentős mennyiségű, áfát tartalmazó terméket vagy szolgáltatást vásárol, akkor AAM-ként főszabály szerint nem tudja levonni a beszerzéseit terhelő előzetesen felszámított áfát.

Vagyis:

• áfát fizetsz a beszerzéskor,
• de AAM-ként főszabály szerint nem vonhatod le,
• így az áfatartalom a vállalkozás költségét növeli.

Ez különösen fontos lehet gépvásárlásnál, informatikai eszközöknél, szerszámoknál, üzlethelyiség kialakításánál vagy más nagyobb beruházásnál.

Egy kevés költséggel működő szolgáltató vállalkozásnál ez kisebb súlyú kérdés lehet. Egy beruházás előtt álló vállalkozásnál viszont már a tervezés egyik fontos része.

– Akkor az AAM-ból nem lehet növekedni?

– Dehogynem.

Az AAM nem növekedési cél. És nem is növekedési akadály önmagában.

Egy vállalkozás indulhat AAM-ként, majd később elérheti azt a méretet, ahol már más adózási működés válik célszerűvé.

Ez nem kudarc. Nem feltétlenül probléma. És nem azt jelenti, hogy valamit rosszul csináltunk.

Lehet, hogy egyszerűen azt jelzi:

A kérdés ilyenkor már nem az, hogyan maradjunk mindenáron AAM-esek. Hanem az, hogy a vállalkozás új méretéhez milyen működés illeszkedik.

– És hol jön képbe a profit?

– Sokkal később, mint ahogy elsőre gondolnánk.

Egy kezdő vállalkozás egyik legveszélyesebb gondolata:

„A bevétel az enyém, tehát a pénz is az enyém.”

Pedig a bevétel még nem profit.

A bevételből ki kell fizetni a vállalkozás költségeit, az adókat, járulékokat, szolgáltatásokat, eszközöket és minden más, működéshez kapcsolódó kiadást.

És van még valami:

A vállalkozásnak tartalékra is szüksége van.

Lehet, hogy egy hónapban 1,5 millió forint érkezik a bankszámlára. Ez még nem jelenti azt, hogy 1,5 millió forintot el is lehet költeni.

A pénznek feladata van.

– Akkor mi a túlélés kulcsa?

– Nem egyetlen dolog.

Három területet azonban érdemes folyamatosan figyelni:

1. Tartalék

Legyen pénz a váratlan helyzetekre. Egy kieső hónap, egy meghibásodott eszköz, egy nagyobb kiadás vagy egy késve fizető ügyfél komoly problémát okozhat, ha nincs megfelelő tartalék.

2. Cash Flow

Nem mindegy, hogy mikor érkezik be a pénz, és mikor kell kifizetni a számlákat.

Egy vállalkozás lehet nyereséges, miközben átmenetileg nincs elegendő pénze a bankszámlán.

A bevétel és a pénzforgalom nem ugyanaz.

3. Okos árazás

Az ár nem egyszerűen egy szám az ajánlat végén. Az ár hatással van arra, hogy mennyi marad a vállalkozásban a költségek és kötelezettségek teljesítése után.

Nem elég azt kérdezni:

„Ennyiért még megveszik?”

Azt is meg kell kérdezni:

„Ennyiért nekem megéri?”

– Tehát mégsem az AAM a lényeg?

– Az AAM csak egy eszköz.

Az alanyi adómentesség 2026-ban nagyobb mozgásteret kapott. A 20 millió forintos értékhatár 2027-ben 22, 2028-ban pedig 24 millió forintra emelkedik.

Ez sok kisebb vállalkozás számára fontos változás. A kezdő vállalkozónak pedig az egyszerűbb áfaadminisztráció különösen értékes lehet.

De nem érdemes kizárólag a határt figyelni.

A valódi kérdés inkább ez:

Lehet, hogy az AAM lesz a megfelelő indulás.

Lehet, hogy később az áfakörös működés illeszkedik jobban a vállalkozás új helyzetéhez.

És az is lehet, hogy a vállalkozás fejlődésével változik majd az a megoldás, amelyik a működéséhez leginkább illeszkedik.

Ezért érdemes már kezdőként nemcsak a mai napra, hanem a következő évekre is gondolni.

Tartalék. Cash Flow. Okos árazás.

És csak ezután jöhet a kérdés:

AAM vagy ÁFA?