TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése a 4 legszegényebb magyarországi régión kívüli területeken 2023
Röviden a pályázatról
A pályázatról
Az IKOP_PLUSZ-2.1.0-23 konstrukció célja a TEN-T hálózathoz kapcsolódó vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztése a négy legszegényebb magyarországi régión kívüli területeken. A konstrukció az IKOP Plusz 2. prioritásának céljaihoz kapcsolódik, és kiemelt közlekedésfejlesztési projektek megvalósítását szolgálja.
A konstrukció célja
A fejlesztések egyik fontos célja a TEN-T vasúti hálózat kapacitásának és szolgáltatási színvonalának javítása. A projektek hozzájárulhatnak a vasúti közlekedés biztonságának növeléséhez, a közlekedési idők csökkentéséhez, valamint a vasúti személy- és áruszállítás feltételeinek javításához.
A konstrukció keretében olyan beruházások is megvalósulhatnak, amelyek a vasúti közlekedés szűk keresztmetszeteinek felszámolását, a hálózat korszerűsítését és a TEN-T rendszer hatékonyabb működését szolgálják.
Vasúti infrastruktúra fejlesztése
A támogatható fejlesztési irányok között szerepelhet a vasúti pálya korszerűsítése, a kapacitás növelése, a sebesség emelése, valamint további forgalmi vágányok és kapcsolódó vasúti létesítmények kialakítása.
A fejlesztésekhez kapcsolódhat a vasúti pálya tengelyterhelésének növelése, valamint a forgalmi kitérők és egyéb, a vasúti kapacitás növelését szolgáló infrastruktúra korszerűsítése vagy kiépítése.
Villamosítás és energiaellátás
A konstrukció célrendszerébe illeszkedhet a vasútvonalak villamos energiaellátásának fejlesztése, valamint az energiaellátó berendezések korszerűsítése. Ezek a beruházások a vasúti infrastruktúra üzembiztonságának és hatékonyságának javítását szolgálhatják.
Biztosítóberendezések és közlekedésbiztonság
A vasúti közlekedés biztonságának növelése érdekében a fejlesztések kiterjedhetnek a biztosítóberendezések korszerűsítésére és a kapcsolódó vasúti biztonsági rendszerek fejlesztésére.
A konstrukció keretében a vasúti digitalizáció erősítése is megjelenhet. A hivatalos projektleírások példaként említik a GSM-R és az ETCS rendszerek pályán és járműveken történő kiépítését, valamint a központi forgalomirányításhoz kapcsolódó fejlesztéseket.
Vasútállomások és megállóhelyek korszerűsítése
A fejlesztések az utazóközönség kiszolgálásának javítását is szolgálhatják. Ennek része lehet a TEN-T vasútállomások és megállóhelyek korszerűsítése, többek között az állomási épületek, peronok, utasforgalmi terek és utastájékoztatási rendszerek fejlesztése.
A korszerűsítés része lehet az akadálymentesítés, az épületenergetikai fejlesztés, a hangos és vizuális utastájékoztatás korszerűsítése, valamint jegyautomaták telepítése.
A fejlesztésekhez kapcsolódhatnak továbbá az utasáramlási útvonalak, perontetők, esőbeállók, térvilágítási rendszerek és egyes állomási biztonsági rendszerek korszerűsítései.
Intermodális közlekedési kapcsolatok
A konstrukció egyik fontos eleme a különböző közlekedési módok közötti kapcsolatok javítása. Az intermodális fejlesztések célja, hogy az utasok és az áruk számára hatékonyabb kapcsolat jöjjön létre a vasúti és más közlekedési módok között.
A vasútállomásokhoz kapcsolódóan ilyen fejlesztési elem lehet például P+R, B+R és K+R létesítmények kialakítása, illetve korszerűsítése, amennyiben az adott projekt megfelel a konstrukció feltételeinek.
Fenntartható közlekedés
A vasúti és intermodális közlekedés fejlesztése hozzájárulhat a fenntarthatóbb közlekedési rendszer kialakításához. A korszerűbb vasúti infrastruktúra elősegítheti, hogy a személy- és áruszállításban nagyobb szerepet kapjanak a hatékonyabb és környezetkímélőbb közlekedési módok.
A konstrukció célrendszere ezért a közlekedési infrastruktúra fejlesztése mellett a közlekedési rendszer hosszabb távú fenntarthatóságát és ellenálló képességét is szolgálja.
Kapcsolódó környezetvédelmi fejlesztések
A közlekedésfejlesztési projektekhez kapcsolódhatnak olyan kiegészítő beruházások is, mint a zajvédő falak kiépítése vagy a zöld infrastruktúra fejlesztése, amennyiben ezek az adott projekt keretében indokoltak és támogathatók.
A konstrukció jellege
Az IKOP_PLUSZ-2.1.0-23 nem általános, szabadon benyújtható pályázati lehetőségként működik. A Pályázati Portál a konstrukciót kiemelt felhívásként tartja nyilván, ezért a konkrét projektek, kedvezményezettek és támogatási feltételek az adott projekt és a kapcsolódó hivatalos dokumentáció alapján értelmezhetők.
A Pályázati Portálon már több, a konstrukcióhoz kapcsolódó támogatott projekt is megtalálható. Ezek között vasúti szűk keresztmetszetek előkészítését, vasúti tervezési feladatokat, valamint jelentős állomási és hálózatfejlesztési beruházásokat szolgáló projektek is szerepelnek.
A konstrukció helye az IKOP Pluszban
Az IKOP Plusz 2. prioritása a TEN-T vasúti és regionális intermodális közlekedés fejlesztését szolgálja. A prioritás céljai között szerepel a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztése, a vasúti infrastruktúra korszerűsítése és az intermodális kapcsolatok javítása.
A konstrukció ehhez kapcsolódva olyan fejlesztéseket támogat, amelyek a magyarországi TEN-T vasúti hálózat működésének javításához és a regionális közlekedési kapcsolatok fejlesztéséhez járulnak hozzá.
Fontos tudnivaló
A konstrukció hivatalos alapadatlapja jelenleg nem tartalmaz minden részletes információt, ezért a konkrét támogatási feltételek megítélésénél a Pályázati Portálon közzétett aktuális dokumentációkat, közleményeket és az egyes támogatott projektek hivatalos adatait kell figyelembe venni.
A konkrét projekt támogathatósága, a támogatás összege, a projekt megvalósításának feltételei és az elszámolható tevékenységek mindig az adott projekt és a kapcsolódó hivatalos dokumentumok alapján határozhatók meg.
Hivatalos információ
A konstrukció hivatalos dokumentumai és közleményei a Pályázati Portálon, az IKOP Plusz program dokumentációi között érhetők el.
A projektek megvalósítása és értelmezése során mindig az aktuális hivatalos dokumentáció és az esetleges módosítások alapján szükséges eljárni.
Feltételek
Finanszírozás
Finanszírozás módja: Előfinanszírozás
Pénznem: HUF