Augusztus 20-án, hazánk legősibb nemzeti ünnepén államalapításunkat és Szent István királyunkat ünnepeljük. A nevezetes és történelmünk szempontjából kulcsfontosságú eseményt már István életében is meg kívánták ünnepelni, így erre a célra a király augusztus 15 –ét jelölte ki, Nagyboldogasszony napját, ami egyben onnantól kezdve a Magyar Királyság törvénynapja is lett. (Ez annyit jelentett, hogy innentől kezdve mindig ezen a napon, vagyis augusztus 15. -én hívták össze a Királyi Tanácsot, törvényeket megalkotása és beiktatása céljából.) Később az állam megalapításának ünnepe augusztus 15 –ről augusztus 20 –ra tolódott, mégpedig Szent László királyunk jóvoltából, aki 45 évvel István király halála után, 1083 augusztus 20 -án - VII. Gergely pápa hozzájárulásával - gondoskodott az államalapító nagy király szentté avatásáról. Később az ünnep bekerült az Aranybullába is, majd Nagy Lajos egyházi ünneppé nyilvánította. Augusztus 20. később, a 18. században emelkedett a nemzeti ünnepnapok sorába, mégpedig 1771 –ben, Mária Terézia rendelkezése nyomán. A 20. században a kommunista rendszer számára vallási és nemzeti tartalma miatt az államalapítás ünnepe nem volt vállalható, ezért az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány napjaiként tartották számon. A rendszerváltás során azonban az új, demokratikusan választott Országgyűlés visszaadta az ünnepnap teljes, eredeti méltóságát, és 1991-ben ismét hivatalos nemzeti és állami ünneppé nyilvánította.