Abádszalók vízfelülete

Abádszalók és Kisköre közötti 14 km2 nyílt vízfelület alkalmas helyet biztosít a vízi sportokat, a horgászatot, a fürdőzési és szórakozási élményt kedvelőknek. Az aktív pihenést, a kerékpározást előnyben részesítő egyéneknek, a Tisza-tó körül épített gát és az ott megvalósuló EUROvelo kerékpárútvonal – ami természetesen tovább halad Abádszalók határain túl is – nyújt kiváló kikapcsolódási lehetőséget.

Katolikus templom Abádszalók

A katolikus templom barokk stílusban épült 1774-ben. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copfstílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-73-ban.

Szent István szobor - Abádszalók

Érdemes megnézni még a szintén abádszalóki születésű fafaragó-művész, Nagy Márton 2000-ben átadott alkotását, mely Szent Istvánt ábrázolja.

Abádi Református templom

A községben található két műemlék jellegű református templom közül az abádi 1789-ben épült barokk stílusban. Jellegzetessége a homlokzat előtti szögletes, vaskos torony. A település legöregebb orgonája az 1899-es építés során teljesen tönkre ment, és csupán 2003-ban készítette el a hollandiai Johannus Orgonagyár az új hangszert, amely kiváló lehetőséget nyújt orgonaversenyek előadására. A templom külső és belső felújítása 1998-2002 között történt.

Szalóki Református templom

A szalóki templom 1822-ben épült késő barokk stílusban, s jelenleg elég rossz állapotban van. Mellette található a lelkészlak és a református iskola.

Babamúzeum Abádszalók

56 cm-es méretű babákon több mint 560 rend ruha tekinthető meg. Elsősorban a Kárpát-medence területéről származnak, de lelkes adakozók, diplomaták jóvoltából a Föld több mint 60 országának jellegzetes népviselete is kiállításra került itt 218 db babán bemutatva. Érdemes megtekinteni az épületben látható helytörténeti gyűjteményt és az itt élők tárgyi kultúráját.

Abádszalóki Csipkeverők Háza

"A csipke a textilkézművesség királynője, aki mindig szolgál, de nem uralkodik."
Állandó kiállítás Simon Istvánné népi iparművész munkássága és Mátyus Lajosné vertcsipke-készítő gyűjteménye.
Cím: Abádszalók Ezüstkalász út 11.

Tiszaderzsről

Az alföldi falu már a 13. században lakott volt. Nem lehetett jelentéktelen település, hiszen a keresztény állam téglatemplomot emelt egy olyan korban, amikor még csak minden tizedik falunak volt egyetlen - többnyire fából készült - temploma. Az itt élők számára ma sem jelentéktelen falu ez a Tiszaderzs...

Borbély-kúria - Tiszaderzs

Műemlék jellegű, barokk kúriát 1750 és 1756 között a Borbély család építtette. Később iskolai célokra használták, ezért eléggé átalakították.

Szilassy és Losonczy-kastély

A két kastélyt egymás mellett építették fel. Később termelőszövetkezeti központként és raktárként használták. Az épületek körül park volt, de csak néhány fa maradt meg belőle.

Templomrom - Tiszaderzs

A falu legrégebbi épített emléke a XIII. században épült román stílusú domonkos-rendi templom romja. A templomot már a XVIII. században felégettek. Ma egy oromfala látható kapunyílással. Szabadon látogatható.

Tiszafüredről

Nyúzó Gáspár Fazekasház

A tiszafüredi Nyúzó Gáspár Fazekasház a füredi fazekasság emlékeit, a fazekasok élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatóknak.
Az épület lakója a Nyúzó-fazekascsalád volt. A ház 1975-ben az Országos Műemléki Felügyelőség népi műemlékké nyilvánította. Hagyományos alaprajzú, háromosztatú, nádtetejű épület, a pitvarból egyik irányba a szoba, a másik irányba a műhely nyílik. A lakás berendezése is a Nyúzó-család tulajdona volt, s több értékes darabja a 19. század közepéről származik. A műhely berendezése viszont már rekonstrukció, melynek néhány darabja más műhelyből került ide.

Nyugati Fogadóház

Csárdamúzeum, Meggyes-csárda

Az egykori marhahajtó országút melletti Meggyes-csárdából alakították ki a Csárdamúzeumot. A korhűen helyreállított épületben látható a szabadkéményes konyha, az ivó a kármentővel, és a többi jellegzetes berendezés.
A Meggyes-halom tövében, az azonos nevű erdőtől övezett épület az egyik utolsó hírmondója a XIX. század közepén még működő közel 40 hortobágyi csárdának. A csárdamúzeum három helyisége és belső berendezése a hortobágyi csárdák XIX-XX. századfordulós hangulatát idézi vissza. A csárda előtti földutat ma is Só útnak nevezik. Az 1880-as években került magánkézbe, legnevesebb gazdája a híres pásztorfamília, a Czinege család volt.
A pitvarban a szabadkémény alatt tüzeltek, és innen fűtötték a szobát és az ivót is. A szoba a csárda tulajdonosának lakószobáját mutatja be ládával és komóddal. Az ivóban a falécekből épített kármentő (e mögé húzódott a kocsmáros, ha verekedés tört ki, így sem üvegeit, sem őt nem érhette baj), a kecskelábú asztalok és a lócák idézik a régi kort. A fogason függő szűr, kalap, pásztorkészségek, a kármentőre akasztott kulacs a csárda egykori vendégeinek, a pásztoroknak és parasztembereknek voltak a használati eszközei. A csárda, amit csak földúton lehet megközelíteni (Kócsújfalu, Szeghalmi út, Meggyes erdő.), bejelentkezéssel látogatható.

Kiss Pál Múzeum

Az 1840 körül klasszicista stílusban épült Lipcsey-kúriában kapott helyet a Kis Pál Múzeum, melynek állandó kiállítása “Változó Tiszatáj” címmel mutatja be a népéletet.

Hortobágy - Tiszafüred:

A kézművesség a Hortobágyon című állandó kiállításon betekinthetünk a szíjgyártó, fazekas, csizmadia, kovács, fafaragó, szövő, szűr- és subakészítő, valamint kosár- és gyékényfonó mesterek műhelyébe.
A műhelyeket életképszerűen, a XIX. és XX. század fordulójának megfelelően rendezték be. A tárlathoz egy érintőképernyős számítógép kapcsolódik. Ennek segítségével bármely korosztály, interaktív formában szerezhet bővebb etnográfiai ismereteket a térségről.

Hortobágyi Nemzeti Park

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területekre, tanösvényekre (Szálkahalmi tanösvény, Hortobágy-halastavi tanösvény, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak tanösvény, egyéb látványosság) történő turisztikai célú belépés csak belépőkártyával lehetséges, amely belépési engedélynek minősül.
Belépőkártya váltható:
HNP Látogató- és Oktatóközpont, Hortobágy
Hortobágy Club Hotel, Hortobágy-Máta
Nyugati Fogadóház, 33-as főút egyeki elágazás
HNP Igazgatóság, Debrecen, Sumen u. 2.

Poroszlóról

Jelentős útvonalak csomópontja ez a tájegység, mert a „kezdetek” óta ez az egyik legalkalmasabb átkelőhely a Tiszán. Ennél fogva az őskortól lakott terület. A kő- és rézkorból is kerültek elő leletek.

Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény

Az 1500 m-es vízi gyalogút betekintést ad a Tisza-tó gazdag élővilágába. Az út végén pedig egy kilátóból lehet végigtekinteni a területen. A sétány csak vízi úton közelíthető meg.
Cölöpökre fektetett pallók vezetnek végig a tó korábban megközelíthetetlen területein. A sétát gyékényesek, nádasok és ártéri erdők kísérik, de be lehet pillantani a sulymos területekre is. A pihenősziget, a két madárvárta vagy a 8 méter magas madármegfigyelő torony a vízi- és ragadozó madarak életének figyelemmel kísérésére teremt lehetőséget.
A természeti értékek megismerését nagyméretű képes információs táblák segítik, de vezetés is kérhető. A sétaút kerekesszékkel is bejárható.
A tanösvény kikötője csónakkal vagy a poroszlói kikötőből menetrend szerint közlekedő sétahajóval érhető el. A hajójáratok minden egész órakor indulnak, és minden óra 30 perckor vissza a vízi sétányról.

Graefl-család kastélya

A tornyos kastélyt 1872-ben építtette Graefl Károly, majd fia, Jenő megnagyobbította az épületet. A kastély ma is Poroszló egyik legszebb ékessége, az épületben jelenleg panzió működik.
A Graefl család 3000-4000 kat. hold földbirtokkal 1869-1944 között (közel hét évtizedig) Poroszló legnagyobb földbirtokosa volt. A második világháborút követően el kellett hagyniuk a falut, ingóságukat a falubeliek széthordták, ingatlanjuk a kastéllyal együtt a termelőszövetkezet tulajdonába került.

Kisköre községről

Első írásos említése Kure alakban 1323-ban történik. Később (14-15. század) találkozunk még a Kerey és a Kywre névvel is. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Köre alakját használták.

Rendőrségi IPA kiállítás

A nemzetközi rendőrszervezet (IPA) kiállításán láthatók a világ különböző rendőri szervezeteinek emblémái, zászlói, egyenruhák, kalapok, sapkák és egyéb relikviák.
A tarnamérai Országos Rendőr Múzeum által rendezett kiállítás a Polgármesteri Hivatal régi épületének udvarában található hajdan volt tűzoltószertárban kapott helyet.

Erőmű

A Tisza-tó létrehozásának oka volt a Kiskörei Erőmű, mely a tározóban (Tisza-tó) duzzasztott vízből nyeri energiáját.

Hallépcső

A mesterséges patakként funkcionáló ökológiai folyosó középső szakasza ezt a medencét és az alsó "pihenő" tavat kapcsolja össze a hullámtéren. A kedvező átjárási feltételeket a természet közeli bukókhoz hozzáépített, úgynevezett réselt halátjáróként kialakított műtárgyak alkotják. Az alsó, torkolati szakaszon természetközeli medencesor és "pihenőtó" várja a halakat, mielőtt folytatnák útjukat a folyóba.

Falumúzeum

Előzetes időpont egyeztetéssel betekintést nyerhet a Kisköre régi életébe, aki meglátogatja a Falumúzeumot
Időpont kérése: +36 36/358-023

Református templom

A kunhegyesi klasszicista stílusú templom az Alföld legnagyobb kéttornyú református temploma, az “Alföld katedrálisa”, az ország második legnagyobb református temploma. A kéttornyú templom terveit Hild József készítette 1839-ben.
Kunhegyes jelképe a háromhajós csarnoktemplom. Mellékhajói háromszintesek, a templomban 1200 ülőhely van, és kb. 5000 látogató befogadására alkalmas. Megragadó hatású a belseje kétszintes kórusával, kétemeletes, körbefutó karzataival, amelyeknek tartóoszlopai a földszinten dór, az emeleten jón stílusúak.
Csoportok bejelentkezéssel szombaton is látogathatják.
Építéstörténet: Az eredetileg egytornyú templom építése 1827-ben – Homályossy Ferenc “kamerális” ácsmester terve szerint – indult. A munkálatokat Griesner József egri építőmester kezdte el, de az építkezés 1831 és 1833 között szünetelt. 1836-ra a falak elkészültek ugyan, de Griesner botrányos viselkedése miatt a vele kötött szerződést felbontották. A “két toronyra való vétel” gondolata 1839-ben alakult ki. Hild József készítette az új tervet, és Streimvölger Mihály egri építészmester irányításával 1841-ben kezdődött el a munka.

Horthy kastély

A neobarokk stílusú egykori Horthy-kastélyban ma iskolai kollégium és kastélyszálló is működik. Az épület mai alakját 1925-ben, Kalin Ferenc építész által nyerte el. Szépen ápolt park tartozik hozzá.
Bejelentkezéssel látogatható!

Horthy Miklós Tengerészeti és Kenderesi Néprajzi Kiállító terem

A Szent István utca 41. alatt található épület ad otthont a nyugalmazott tengerészek által 2003-ban életre hívott tengerészeti múzeumnak, amelynek gazdag tárgyi és képi anyaga enged betekintést a magyar tengeri hajózás rejtelmeibe. Az épület másik felében található a helytörténettel és néprajzzal foglakozó, szintén gazdag kiállítás.

A régióhoz tartozó települések a következők: