Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Vágyj a szépre, a kényelemre, vágyakozz oda, ahol jól érzed magad!

    Nézd meg szálláshelyeinket és meglátod, már nem akarsz tovább keresni! Ár-érték arányában mi vagyunk a legjobbak.

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Fedezd fel Tisza-tó szépségeit!

    Igazi vadvízi világ rejtelmeit kutathatod fel. Megfigyelheted az állatok és növények világát, ha vonz a természet.
    Ha téged inkább a múzeumok, templomok és egyéb romok, illetve a gasztronómia vonz, itt akkor is megtalálod, mivel tudod kellemesen tölteni az idődet.

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Légy aktív nyaraló, biciklizd körbe a Tisza-tavat!

    Legjobb célkitűzés, hogy megtedd ezt a távot! Azért is jó ez neked, mert a mozgás mellet láthatod a vidék változatos, gyönyörű tájait. Ezt nem hagyhatod ki!

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Légy büszke horgász és fogd ki a álmaid halát!

    Etesd, cserkészd, fáraszd, akaszd és mutasd meg a világnak, te előled nem bújhat meg semmilyen hal, mert te egy belevaló horgász vagy!

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Urald a vizet a Tisza-tavon!

    Ne hagyd, hogy a víz legyen az úr, győzd le minden téren! A vízről megtekintve sok rejtelmet fedezhetsz fel a tavon. Olyan szigeteket találhatsz, ahol akár egy bulit is megcsaphatsz. Csak arra kérünk, ne szemeteld össze a környezeted!

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Kapcsolódj ki nálunk kicsit és nyaralj egy nagyot!

    Színes programok várnak a hűs víz mellett. Abádszalók a bulikról, koncertekről híresült el, de ma már inkább a családokra, ökoturistákra és sportkedvelőkre rendezkedett be a város. Mióta nincs esti bulizgatás, azóta van közbiztonság. A megújult strand színvonalas szolgáltatásokkal vár.

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Ha van elképzelésed, vállalkozz nálunk!

    Abádszalók két forgalmas helyén kínálunk kiadó üzlethelyiségeket. Ha eldöntötted, hogy mit szeretnél kezdeni, saját magadra kívánsz támaszkodni és eléggé hiszel is magadban, a következő lépés, hogy megkeresel minket, hogy megtudd, van e szabad hely. Nem ígérjük, hogy lesz is, de érdemes megpróbálnod.


    

    Látnivalók a Tisza-tó vidékén, Abádszalók környékén

    A Tisza-tó körül sok impozáns látnivalót lehet felfedezni, amit sajnos még a helyiek sem mind ismerik. Itt körbe tud tekinteni, miket is érdemes felkeresni ezen a vidéken!

    Abádszalók

    A felejthetetlen nyaralás élménye, az ártéri erdők csendje, a holtágak érintetlensége, a szigetek magánya, a végtelen csónak-, kenu- és kajaktúrák, vagy az andalgós Tisza menti séták lehetősége várja az ide látogatókat.
    • Abádszalók vízfelülete

      Abádszalók és Kisköre közötti 14 km2 nyílt vízfelület alkalmas helyet biztosít a vízi sportokat, a horgászatot, a fürdőzési és szórakozási élményt kedvelőknek. Az aktív pihenést, a kerékpározást előnyben részesítő egyéneknek, a Tisza-tó körül épített gát és az ott megvalósuló EUROvelo kerékpárútvonal – ami természetesen tovább halad Abádszalók határain túl is – nyújt kiváló kikapcsolódási lehetőséget.

    • Katolikus templom Abádszalók

      Katolikus templom Abádszalók

      A katolikus templom barokk stílusban épült 1774-ben. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copfstílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-73-ban.


    • Szent István szobor - Abádszalók

      Érdemes megnézni még a szintén abádszalóki születésű fafaragó-művész, Nagy Márton 2000-ben átadott alkotását, mely Szent Istvánt ábrázolja.

    • református templom Abádszalók

      Abádi Református templom

      A községben található két műemlék jellegű református templom közül az abádi 1789-ben épült barokk stílusban. Jellegzetessége a homlokzat előtti szögletes, vaskos torony. A település legöregebb orgonája az 1899-es építés során teljesen tönkre ment, és csupán 2003-ban készítette el a hollandiai Johannus Orgonagyár az új hangszert, amely kiváló lehetőséget nyújt orgonaversenyek előadására. A templom külső és belső felújítása 1998-2002 között történt.

    • Szalóki Református templom

      A szalóki templom 1822-ben épült késő barokk stílusban, s jelenleg elég rossz állapotban van. Mellette található a lelkészlak és a református iskola.

    • Babamúzeum Abádszalók

      56 cm-es méretű babákon több mint 560 rend ruha tekinthető meg. Elsősorban a Kárpát-medence területéről származnak, de lelkes adakozók, diplomaták jóvoltából a Föld több mint 60 országának jellegzetes népviselete is kiállításra került itt 218 db babán bemutatva. Érdemes megtekinteni az épületben látható helytörténeti gyűjteményt és az itt élők tárgyi kultúráját.

    • Abádszalóki Csipkeverők Háza

      "A csipke a textilkézművesség királynője, aki mindig szolgál, de nem uralkodik."
      Állandó kiállítás Simon Istvánné népi iparművész munkássága és Mátyus Lajosné vertcsipke-készítő gyűjteménye.
      Cím: Abádszalók Ezüstkalász út 11.


    Tiszaderzs

    Derzs már a honfoglalás után nem sokkal benépesült. Első ismert birtokosai a Tomaj nemzetség tagjai voltak, majd a 14. században rajtuk kívül még a Szalók nemzetség, a Derzsyek, a Losonczy, Kun és Pásztói valamint a Péntek (Cserőköz-puszta)és Borbély családok is birtokot szereztek itt.
    • Tiszaderzsről

      Az alföldi falu már a 13. században lakott volt. Nem lehetett jelentéktelen település, hiszen a keresztény állam téglatemplomot emelt egy olyan korban, amikor még csak minden tizedik falunak volt egyetlen - többnyire fából készült - temploma. Az itt élők számára ma sem jelentéktelen falu ez a Tiszaderzs...

    • Borbély-kúria - Tiszaderzs

      Borbély kúria Tiszaderzs

      Műemlék jellegű, barokk kúriát 1750 és 1756 között a Borbély család építtette. Később iskolai célokra használták, ezért eléggé átalakították.




    • Szilassy és Losonczy-kastély

      A két kastélyt egymás mellett építették fel. Később termelőszövetkezeti központként és raktárként használták. Az épületek körül park volt, de csak néhány fa maradt meg belőle.

    • Templomrom Tiszaderzs

      Templomrom - Tiszaderzs

      A falu legrégebbi épített emléke a XIII. században épült román stílusú domonkos-rendi templom romja. A templomot már a XVIII. században felégettek. Ma egy oromfala látható kapunyílással. Szabadon látogatható.






    Tiszafüred

    Az alapvetően a KGST piacaira termelő gyárak bezárása után a település gazdasága összeomlott. Lehetőségek híján az ország leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek egyikévé vált. A recessziót mutatja, hogy 2002-ben Tiszaszőlős kinyilvánította elszakadását a várostól. A helyzet azóta árnyaltabbá vált. Tiszafüred fokozatosan alakul át az egykori ipari városból idegenforgalmi-szolgáltató központtá.
    • Tiszafüredről

      Tiszafüred város az észak-alföldi régióban, Jász-Nagykun-Szolnok megye Tiszafüredi kistérségében. A Tiszafüredi Járás székhelye. A Tisza-tó turisztikai régió központja.
    • Nyúzó Gáspár Fazekasház

      Nyúzó Gáspár fazekas tájház Tiszafüred

      A tiszafüredi Nyúzó Gáspár Fazekasház a füredi fazekasság emlékeit, a fazekasok élet- és munkakörülményeit mutatja be a látogatóknak.
      Az épület lakója a Nyúzó-fazekascsalád volt. A ház 1975-ben az Országos Műemléki Felügyelőség népi műemlékké nyilvánította. Hagyományos alaprajzú, háromosztatú, nádtetejű épület, a pitvarból egyik irányba a szoba, a másik irányba a műhely nyílik. A lakás berendezése is a Nyúzó-család tulajdona volt, s több értékes darabja a 19. század közepéről származik. A műhely berendezése viszont már rekonstrukció, melynek néhány darabja más műhelyből került ide.




    • Nyugati Fogadóház Tiszafüred

      Nyugati Fogadóház





    • meggyes csarda tiszafured

      Csárdamúzeum, Meggyes-csárda

      Az egykori marhahajtó országút melletti Meggyes-csárdából alakították ki a Csárdamúzeumot. A korhűen helyreállított épületben látható a szabadkéményes konyha, az ivó a kármentővel, és a többi jellegzetes berendezés.
      A Meggyes-halom tövében, az azonos nevű erdőtől övezett épület az egyik utolsó hírmondója a XIX. század közepén még működő közel 40 hortobágyi csárdának. A csárdamúzeum három helyisége és belső berendezése a hortobágyi csárdák XIX-XX. századfordulós hangulatát idézi vissza. A csárda előtti földutat ma is Só útnak nevezik. Az 1880-as években került magánkézbe, legnevesebb gazdája a híres pásztorfamília, a Czinege család volt.
      A pitvarban a szabadkémény alatt tüzeltek, és innen fűtötték a szobát és az ivót is. A szoba a csárda tulajdonosának lakószobáját mutatja be ládával és komóddal. Az ivóban a falécekből épített kármentő (e mögé húzódott a kocsmáros, ha verekedés tört ki, így sem üvegeit, sem őt nem érhette baj), a kecskelábú asztalok és a lócák idézik a régi kort. A fogason függő szűr, kalap, pásztorkészségek, a kármentőre akasztott kulacs a csárda egykori vendégeinek, a pásztoroknak és parasztembereknek voltak a használati eszközei. A csárda, amit csak földúton lehet megközelíteni (Kócsújfalu, Szeghalmi út, Meggyes erdő.), bejelentkezéssel látogatható.

    • Kiss Pál Múzeum Tiszafüred

      Kiss Pál Múzeum

      Az 1840 körül klasszicista stílusban épült Lipcsey-kúriában kapott helyet a Kis Pál Múzeum, melynek állandó kiállítása “Változó Tiszatáj” címmel mutatja be a népéletet.



    Hortobágy

    Az ember már a fiatalabb kőkorszakban is jelent volt a területen, ezt az itt emelt réz- és bronzkori kunhalmok, kurgánok bizonyítják. A települések az Alföldön keresztülvezető fontos kereskedelmi útvonalak mentén alakultak ki. A XVII. században megjelentek az első csárdák, valamint hidak is a Hortobágy területén.
    • Hortobágy - Tiszafüred:

      A kézművesség a Hortobágyon című állandó kiállításon betekinthetünk a szíjgyártó, fazekas, csizmadia, kovács, fafaragó, szövő, szűr- és subakészítő, valamint kosár- és gyékényfonó mesterek műhelyébe.
      A műhelyeket életképszerűen, a XIX. és XX. század fordulójának megfelelően rendezték be. A tárlathoz egy érintőképernyős számítógép kapcsolódik. Ennek segítségével bármely korosztály, interaktív formában szerezhet bővebb etnográfiai ismereteket a térségről.

    • Hortobágyi Nemzeti Park

      A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő területekre, tanösvényekre (Szálkahalmi tanösvény, Hortobágy-halastavi tanösvény, az Egyek-Pusztakócsi mocsarak tanösvény, egyéb látványosság) történő turisztikai célú belépés csak belépőkártyával lehetséges, amely belépési engedélynek minősül.
      Belépőkártya váltható:
      HNP Látogató- és Oktatóközpont, Hortobágy
      Hortobágy Club Hotel, Hortobágy-Máta
      Nyugati Fogadóház, 33-as főút egyeki elágazás
      HNP Igazgatóság, Debrecen, Sumen u. 2.


    Poroszló

    Jelentős útvonalak csomópontja ez a tájegység, mert a „kezdetek” óta ez az egyik legalkalmasabb átkelőhely a Tiszán. Ennél fogva az őskortól lakott terület. A kő- és rézkorból is kerültek elő leletek Rábolyon, illetve Aponháton.
    • Poroszlóról

      Jelentős útvonalak csomópontja ez a tájegység, mert a „kezdetek” óta ez az egyik legalkalmasabb átkelőhely a Tiszán. Ennél fogva az őskortól lakott terület. A kő- és rézkorból is kerültek elő leletek.

    • Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény Poroszló

      Tisza-tavi Vízi Sétány és Tanösvény

      Az 1500 m-es vízi gyalogút betekintést ad a Tisza-tó gazdag élővilágába. Az út végén pedig egy kilátóból lehet végigtekinteni a területen. A sétány csak vízi úton közelíthető meg.
      Cölöpökre fektetett pallók vezetnek végig a tó korábban megközelíthetetlen területein. A sétát gyékényesek, nádasok és ártéri erdők kísérik, de be lehet pillantani a sulymos területekre is. A pihenősziget, a két madárvárta vagy a 8 méter magas madármegfigyelő torony a vízi- és ragadozó madarak életének figyelemmel kísérésére teremt lehetőséget.
      A természeti értékek megismerését nagyméretű képes információs táblák segítik, de vezetés is kérhető. A sétaút kerekesszékkel is bejárható.
      A tanösvény kikötője csónakkal vagy a poroszlói kikötőből menetrend szerint közlekedő sétahajóval érhető el. A hajójáratok minden egész órakor indulnak, és minden óra 30 perckor vissza a vízi sétányról.

    • Graefl-család kastélya

      Graefl-család kastélya Poroszló

      A tornyos kastélyt 1872-ben építtette Graefl Károly, majd fia, Jenő megnagyobbította az épületet. A kastély ma is Poroszló egyik legszebb ékessége, az épületben jelenleg panzió működik.
      A Graefl család 3000-4000 kat. hold földbirtokkal 1869-1944 között (közel hét évtizedig) Poroszló legnagyobb földbirtokosa volt. A második világháborút követően el kellett hagyniuk a falut, ingóságukat a falubeliek széthordták, ingatlanjuk a kastéllyal együtt a termelőszövetkezet tulajdonába került.


    Kisköre

    Kisköre neve országos ismertségre a Tisza II. vízerőmű megépítésekor tett szert. A létesítmény Magyarország legnagyobb vízerőműve. Az erőművet 1967-ben kezdték építeni, üzembehelyezésére 1974-ben került sor. E létesítmény létráhozásával jött létre országunk második legnagyobb állóvize, a Tisza-tó
    • Kisköre községről

      Első írásos említése Kure alakban 1323-ban történik. Később (14-15. század) találkozunk még a Kerey és a Kywre névvel is. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Köre alakját használták.

    • Rendőrségi IPA kiállítás

      A nemzetközi rendőrszervezet (IPA) kiállításán láthatók a világ különböző rendőri szervezeteinek emblémái, zászlói, egyenruhák, kalapok, sapkák és egyéb relikviák.
      A tarnamérai Országos Rendőr Múzeum által rendezett kiállítás a Polgármesteri Hivatal régi épületének udvarában található hajdan volt tűzoltószertárban kapott helyet.

    • Erőmű vízlépcsője Kisköre és Abádszalók határában

      Erőmű

      A Tisza-tó létrehozásának oka volt a Kiskörei Erőmű, mely a tározóban (Tisza-tó) duzzasztott vízből nyeri energiáját.

    • Hallépcső

      A mesterséges patakként funkcionáló ökológiai folyosó középső szakasza ezt a medencét és az alsó "pihenő" tavat kapcsolja össze a hullámtéren. A kedvező átjárási feltételeket a természet közeli bukókhoz hozzáépített, úgynevezett réselt halátjáróként kialakított műtárgyak alkotják. Az alsó, torkolati szakaszon természetközeli medencesor és "pihenőtó" várja a halakat, mielőtt folytatnák útjukat a folyóba.

    • Falumúzeum

      Előzetes időpont egyeztetéssel betekintést nyerhet a Kisköre régi életébe, aki meglátogatja a Falumúzeumot
      Időpont kérése: +36 36/358-023


    Kunhegyes

    Az Alföldön, a Közép-Tiszavidéken, a Nagykunság északnyugati részén található, a Nagykunsági-főcsatorna közelében, a Kakat-ér mellett.
    • Református templom

      Református templom Kunhegyesen

      A kunhegyesi klasszicista stílusú templom az Alföld legnagyobb kéttornyú református temploma, az “Alföld katedrálisa”, az ország második legnagyobb református temploma. A kéttornyú templom terveit Hild József készítette 1839-ben.
      Kunhegyes jelképe a háromhajós csarnoktemplom. Mellékhajói háromszintesek, a templomban 1200 ülőhely van, és kb. 5000 látogató befogadására alkalmas. Megragadó hatású a belseje kétszintes kórusával, kétemeletes, körbefutó karzataival, amelyeknek tartóoszlopai a földszinten dór, az emeleten jón stílusúak.
      Csoportok bejelentkezéssel szombaton is látogathatják.
      Építéstörténet: Az eredetileg egytornyú templom építése 1827-ben – Homályossy Ferenc “kamerális” ácsmester terve szerint – indult. A munkálatokat Griesner József egri építőmester kezdte el, de az építkezés 1831 és 1833 között szünetelt. 1836-ra a falak elkészültek ugyan, de Griesner botrányos viselkedése miatt a vele kötött szerződést felbontották. A “két toronyra való vétel” gondolata 1839-ben alakult ki. Hild József készítette az új tervet, és Streimvölger Mihály egri építészmester irányításával 1841-ben kezdődött el a munka.



    Kenderes

    Kenderes magában hordozza az alföldi települések jellegzetességét, hangulatát, amely megnyilvánul a határt beterítő búzamezők és kukoricatáblák, erdősávok, ligetek természeti környezetében és a 90-100 éves vagy ennél régebbi lakóházakban. Népi építészeti emlékként az Országos Műemlékvédelmi Hivatal (OMH) is „jegyzi” a Nap és Hold motívumos, Jókai út 7. szám alatti lakóházat, amelynek egyszerűbb változata még a Jókai út 3. szám alatti épület is.
    • Horthy-kastély Kenderesen

      Horthy kastély

      A neobarokk stílusú egykori Horthy-kastélyban ma iskolai kollégium és kastélyszálló is működik. Az épület mai alakját 1925-ben, Kalin Ferenc építész által nyerte el. Szépen ápolt park tartozik hozzá.
      Bejelentkezéssel látogatható!


    • Horthy Miklós Tengerészeti és Kenderesi Néprajzi Múzeum Kenderesen

      Horthy Miklós Tengerészeti és Kenderesi Néprajzi Kiállító terem

      A Szent István utca 41. alatt található épület ad otthont a nyugalmazott tengerészek által 2003-ban életre hívott tengerészeti múzeumnak, amelynek gazdag tárgyi és képi anyaga enged betekintést a magyar tengeri hajózás rejtelmeibe. Az épület másik felében található a helytörténettel és néprajzzal foglakozó, szintén gazdag kiállítás.




    Művészet és legenda

    • Csontváry Kosztka Tivadar - Vihar a Hortobágyon

      Csontvári Kosztka Tivadar - Vihar a Hortobágyon

      A Hortobágy is a Tisza-tó tájegységhez tartozik.A Hortobágy szépsége már sok költőt és zeneszerzőt megihletett. Szabolcska Mihály, A Hortobágyon című művében így vélekedett: "Be szép vagy, be szép vagy Édes Hortobágyom..."
      1903-ban Csontváry Kosztka Tivadar megfestette a Vihar a Hortobágyon -t.
      Itt található Európa legnagyobb kiterjedésű érintetlen füves pusztája, amely lenyűgöző élményt nyújt páratlan élővilágával.A terület 1999-től - kultúrtáj kategóriában - a Világörökség részét képezi. A település központjában található a híres épületegyüttes, a Hortobágyi Kilenclyukú Híd, a Hortobágyi Csárda és a Pásztormúzeum, ahol a pásztorélettel ismerkedhetünk meg.
      Település története
      Hortobágy a legkorábbi helységneveink közé tartozik. A Hortobágy folyót Hortubaguize (Hortobágyvize) néven már 1009-ben említik. Ekkor István király a folyó környékén lévő birtokai közül néhányat az egri püspökségnek adományozott.Magának a településnek, illetve birtokainak a neve csak 1067 körül tűnik fel - akkoriban a település már pusztulófélben lehetett.


    Az itt leírtakon kívül még sok látnivaló várja a vendégeket a Tisza-tó nagyszámú községeiből.

    A Tisza-tó vidékéhez sok olyan község is hozzátartozik, ami nem feltétlenül a tó partjánál fekszik,így a vidéknek sokszínűségéhez hozzátartoznak ezek is.
    • A régióhoz tartozó települések a következők:

      Borsod-Abaúj-Zemplén megye:

      Ároktő, Borsodivánka, Egerlövő, Gelej, Hejőbába, Hejőkürt, Hejőpapi, Hejőszalonta,
      Igrici, Mezőcsát, Mezőnagymihály, Nagycsécs, Négyes, Nemesbikk, Oszlár,
      Sajószöged, Szakáld, Szentistván, Tiszabábolna, Tiszadorogma, Tiszakeszi,
      Tiszapalkonya, Tiszatarján, Tiszaújváros, Tiszavalk.
      Hajdú-Bihar megye:
      Egyek, Folyás, Polgár, Tiszacsege, Újszentmargita.

      Heves megye:

      Átány, Besenyőtelek, Dormánd, Erdőtelek, Füzesabony, Heves, Hevesvezekény,
      Kisköre, Kömlő, Mezőtárkány, Pély, Poroszló, Sarud, Tarnaszentmiklós, Tenk,
      Tiszanána, Újlőrincfalva.

      Jász-Nagykun-Szolnok megye:

      Abádszalók, Berekfürdő, Fegyvernek, Karcag, Kőtelek, Kunhegyes, Kunmadaras,
      Nagyiván, Nagykörű, Tiszabő, Tiszabura, Tiszaderzs, Tiszafüred, Tiszagyenda,
      Tiszaigar, Tiszaörs, Tiszaroff, Tiszasüly, Tiszaszentimre, Tiszaszőlős,
      Tomajmonostora.
    No Internet Connection