Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Vágyj a szépre, a kényelemre, vágyakozz oda, ahol jól érzed magad!

    Nézd meg szálláshelyeinket és meglátod, már nem akarsz tovább keresni! Ár-érték arányában mi vagyunk a legjobbak.

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Fedezd fel Tisza-tó szépségeit!

    Igazi vadvízi világ rejtelmeit kutathatod fel. Megfigyelheted az állatok és növények világát, ha vonz a természet.
    Ha téged inkább a múzeumok, templomok és egyéb romok, illetve a gasztronómia vonz, itt akkor is megtalálod, mivel tudod kellemesen tölteni az idődet.

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Légy aktív nyaraló, biciklizd körbe a Tisza-tavat!

    Legjobb célkitűzés, hogy megtedd ezt a távot! Azért is jó ez neked, mert a mozgás mellet láthatod a vidék változatos, gyönyörű tájait. Ezt nem hagyhatod ki!

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Légy büszke horgász és fogd ki a álmaid halát!

    Etesd, cserkészd, fáraszd, akaszd és mutasd meg a világnak, te előled nem bújhat meg semmilyen hal, mert te egy belevaló horgász vagy!

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Urald a vizet a Tisza-tavon!

    Ne hagyd, hogy a víz legyen az úr, győzd le minden téren! A vízről megtekintve sok rejtelmet fedezhetsz fel a tavon. Olyan szigeteket találhatsz, ahol akár egy bulit is megcsaphatsz. Csak arra kérünk, ne szemeteld össze a környezeted!

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Kapcsolódj ki nálunk kicsit és nyaralj egy nagyot!

    Színes programok várnak a hűs víz mellett. Abádszalók a bulikról, koncertekről híresült el, de ma már inkább a családokra, ökoturistákra és sportkedvelőkre rendezkedett be a város. Mióta nincs esti bulizgatás, azóta van közbiztonság. A megújult strand színvonalas szolgáltatásokkal vár.

    Abád szállás

    Abádszalók - Tisza-tó

    Ha van elképzelésed, vállalkozz nálunk!

    Abádszalók két forgalmas helyén kínálunk kiadó üzlethelyiségeket. Ha eldöntötted, hogy mit szeretnél kezdeni, saját magadra kívánsz támaszkodni és eléggé hiszel is magadban, a következő lépés, hogy megkeresel minket, hogy megtudd, van e szabad hely. Nem ígérjük, hogy lesz is, de érdemes megpróbálnod.


    

    A Tisza-tó értékei, lehetőségei.

    A Tisza-tóról Tisza-tó térképe

    • Röviden a Tisza-tóról
    • A tó születése
    • A Tisza-tó a Tisza vízrendszerében
    • A Tisza-tó általános bemutatása
    • Természetvédelem a Tisza-tavi régióban
    • A Tisza-tó múltja
    Bemutatjuk a Tisza-tavat! Nézze meg, mi is teszi egyedivé a Tisza-tó vidéket, miért fontos nekünk ez a természeti érték.

    Röviden a Tisza-tóról


    A 127 km2 kiterjedésű Tisza-tó hazánk második legnagyobb összefüggő vízfelülete, az általa nyújtott lehetőségek száma alapján viszont bátran tekinthetjük elsőnek. A fürödni és napozni vágyó családtól, a lelkes horgászon és vadászon keresztül a megszállott ornitológusig itt szinte mindenki megtalálhatja a számára ideális elfoglaltságot.
    A tó déli vidékén elhelyezkedő Abádszalóki-öböl (Attila öböl) a Tisza-tó legjelentősebb turisztikai vonzereje. Már évek óta itt rendezik meg a legjelentősebb rendezvényeket, mint például a Tisza-tó Szépe, Kumpír fesztivál, Homokfoci-, Strandröplabda-bajnokság, Tiszator.Az aktívabb pihenés kedvelői olyan népszerű motoros vízisportokat (pl. jet-ski) is űzhetnek, melyre máshol nincs lehetőségük.
    Az észak-nyugati részen található tiszafüredi madárrezervátum európai jelentőségű élőhely, ahol mintegy 200 madárfaj található, így az ornitológusok igazi paradicsoma.
    A Sarudi-medence szintén egyedülálló adottságokkal rendelkezik. Gazdag állat- és növényvilágával, apró holtágaival, csatornáival és szigeteivel az igazi, érintetlen természet látszatát kelti. Ideális hely a csónakázni, horgászni, vadászni vagy egyszerűen csak pihenni vágyók számára.  
    A pihenni és gyógyulni vágyóknak számos lehetőségük van élvezni a főként ízületi és mozgásszervi megbetegedések kezelésére szolgáló termál- és gyógyfürdők jótékony hatását.
    Akik a környéket gyalog, kerékpárral, esetleg lóháton kívánják bebarangolni, lenyűgöző tájakkal, falvakkal és gazdag kulturális emlékekkel találkozhatnak. Az alföldi népi kultúra értékeit nemcsak a múzeumokban, hanem az élő valóságban is meg lehet tapasztalni.
    Kulturális rendezvényekből is bőséges a választék. A teljesség igénye nélkül néhány népszerű rendezvény: Tiszafüredi Halasnapok, Tisza-tavi vízikarnevál, Nemzetközi Rock Pódium, lovasnapok, „1000 év hagyományai – európai régiók” nevű rendezvény, Tisza-tó szépe választás.

    A tó születése


    A Tisza-tó az 1967–73 között épült Tisza II. Vízlépcső üzembe helyezésével, a Tisza folyásába történt mesterséges beavatkozás eredményeként alakult ki. Létrehozásának célja elsősorban a vízhasznosítás volt, idegenforgalmi hasznosítása kialakításakor csak sokad rangú szempontként jelentkezett. A csak nevében és látványában tó, valójában a folyó szeszélyeinek és az emberi beavatkozás következményeinek kitett síkvidéki átfolyásos tározó.
    Ebből a rövid száraz leírásból az ember nem is gondolná micsoda értékeket rejt magában ez a több mint 120 négyzetkilométeres vízi paradicsom.
    Ökoturizmus a természetvédelem jegyében
    A Sarud-Poroszló-Tiszafüred határait érintő Sarudi-medence egészen egyedülálló adottságokkal rendelkezik. A tónak ez a része változatos vízmélységű, holtágakkal, csatornákkal és szigetekkel tarkított, gazdag vízinövényezettel, madár- és állatvilággal rendelkező terület. A táj a folyószabályozás előtti állapotokat idézi. Kedvelt úti célja a csónakázni, horgászni, vadászni, kikapcsolódni vágyóknak.

    Érintetlen természet

    A tó egyik legszebb területe az észak-nyugati részen található tiszafüredi madárrezervátum. A terület az ornitológia iránt érdeklődők számára valóságos paradicsom. A mintegy 200 madárfaj csaknem fele költésre érkezik a területre, 81 faj átvonul, s nagyjából 20 faj itt telel. Fontos megemlíteni, hogy az európai jelentőségű madár élőhelyek szigorú védelmet élveznek, így ezek a területek fokozott odafigyelést igényelnek az odalátogató természetbarátoktól.
    Napfürdő, vízpart, csobbanás
    Az Abádszalók és Kisköre között elterülő mintegy 14 négyzetkilométer kiterjedésű nyílt vízfelület kiválóan alkalmas a klasszikus vízparti üdülésre, illetve a különböző vízisportok művelésére. Igazi különlegességet jelent, Magyarországon egyedülálló módon a motoros vízi járművek használatának lehetősége.

    A gyógyító víz

    A pihenni és gyógyulni vágyóknak számos lehetőségük van élvezni a főként ízületi és mozgásszervi megbetegedések kezelésére szolgáló termál- és gyógyfürdők jótékony hatását. (Tiszafüred, Karcag, Kunhegyes, Tiszaörs, Heves, Tiszaújváros, Polgár, Abádszalók, Tiszacsege, Balmazújváros, Berekfürdő, Mezőcsát)
    Két keréken
    A tavat körülölelő gát kitűnő lehetőséget nyújt a környék kerékpárral történő bebarangolására. Lenyűgöző tájak, falvak, vendégszerető helybeliek várják az utazókat.
    Négy lábbal a földön
    Azok akik lóháton szeretnének megismerkedni ezzel a csodálatos tájjal, számos lehetőség közül választhatnak, hiszen a környéken található lovastanyák érdekes és változatos programlehetőségekkel várják vendégeiket.
    Népi kultúra egykor és ma
    A Tisza menti emberek hagyományőrző, az alföldi népi kultúra értékeit ápoló emberek. A népi fazekasság, a néptánc, a vessző- és sásfonás, a halászat és pákászat nemcsak múzeumokban, hanem az élő valóságban is megtapasztalható.

    A Tisza-tó a Tisza vízrendszerében

    Kárpát-medence képét alapjaiban meghatározó, azt teljes egészében átszelő Tisza a Duna legjelentősebb mellékfolyója. A folyószabályozások előtt több mint 1.400 km-en át kanyargó folyó mai hossza 962 km, amiből a jelenlegi magyarországi szakasza 584 km.
    Teljes vízgyűjtő területe 157.186 km2, amiből 47.000 km2 esik hazánkra. A folyónak tehát – ami a hazai árvizek szempontjából is meghatározó – legjelentősebb szakasza Magyarországra esik, azonban a vízgyűjtő területének döntő része az országhatárokon kívülre.
    Fő forráságai a Fekete- és a Fehér-Tisza, amelyek az Északkeleti-Kárpátokban, a Máramarosi-havasokban erednek. A forrástól a torkolat felé haladva legjelentősebb mellékfolyói: Visó, Iza, Tarac, Talabor, Nagy-ág, Túr, Szamos, Bodrog, Sajó, Zagyva, Körös és Maros.
    A földtörténet harmadidőszakának pliocén korában az Ős-Duna még délkeleten, a mai Dráva vonalán folyt végig. Az Alföldön az ősfolyók többnyire a mai Maros-Körös köze felé haladtak, ahol a terület süllyedése nagyobb volt. Megközelítőleg 2 millió éve, a földtörténeti negyedidőszak pleisztocén korának kezdetekor a medence különböző részeinek térben és időben egyenlőtlen kiemelkedései nyomán az Ős-Duna futása megváltozott, és kelet felé fordult.
    Ezzel együtt az Ős-Tisza a Kárpátokból kilépve az Alföld peremét követve haladt a mai Körösök vidékének irányába, és nagyjából délnek folytak a Tisza észak felől érkező jelenlegi mellékfolyóival szinte együtt.
    A pleisztocén végén és az azt követő holocén, vagyis a jelenkor elején újabb jelentős szerkezeti mozgások zajlottak le, melyek eredményeképpen az Alföld egyes részei hirtelen besüllyedtek, míg más területek megemelkedtek. A besüllyedés a Pest-Baja vonal mentén volt jelentősebb, ezért a Duna folyásának iránya is ebbe az irányba mozdult. Ez okozta, hogy az Alföld fő vízfolyása az észak és kelet felől ideérkező vizeket összegyűjtő, a mai medrétől jóval keletebbre folyó Ős-Tisza lett, melyet a Sajó, a Hernád és a Bodrog dél-délkelet felé a mai Nyírségen és Hortobágyon áthaladva táplált.
    Nagyon fontos tehát, hogy a Tisza-tó természeti megismerésével megértsük, hogy valójában szó nincs tóról, hanem a Tisza vízrendszerének egy részét vizsgáljuk, a Kárpát-medence szívében. Abban a Kárpát-medencében, amit joggal nevezhetünk egyedülállónak szerte Európában, hiszen nincs más vidék, amelyet ennyire teljesen körülzárnának a hegyvidékek. A hegységek gyűrűjén mindössze két biogeográfiai kaput találunk, mindkettőt a Duna hozta létre.
    Erről Dr. Varga Zoltán egyetemi tanár az alábbiakat írja: „A Balkán felé nyíló kapun, a Vaskapun át jutott be a Kárpát-medencébe a jégkorszak utáni felmelegedés során a melegigényes növény- és állatfajok egész sora, itt hatoltak be a Kis-Ázsia felől terjeszkedő gabonatermelő kultúrák, és itt vonultak be Dácia földjét meghódítani Traianus légiói. A másik kapu Nyugatra nyílik, és az Atlanti-óceán hol hűvös, hol enyhe, párás légáramlatait hozza. Ezen a kapun érkeztek hozzánk az „új időknek új dalai”: a kereszténység, majd a reformáció és a felvilágosodás. A medence mély fekvésű részeinek vízháztartását mégis a „legmagyarabb folyó”, a Tisza határozta és határozza meg.
    A Tisza völgye az Alföld legmélyebb fekvésű részén helyezkedik el, ennek következtében a Tisza az Alföld szinte valamennyi vízfolyását egyesíti. A Dunától eltérően, nem két nagy táj határán folyik, hanem egy nagy táj kellős közepén. A Duna völgyétől a Kiskunság dunai eredetű hordalékkúpja választja el. Vízgyűjtőjének hazai részét három nagy hordalékkúp öt fontosabb részre tagolja. A Nyírség hordalékkúpja a felső-tiszai folyórendszer (Kraszna, Szamos, Túr) és a Körösök-Berettyó vízrendszere közé ékelődik. A Bükkalja hordalékkúpja a Sajó-Bódva-Hernád völgyeit választja el a Zagyva-Tarna vizeitől. Végül: az Alföld délkeleti zugában elterülő Maros-hordalékkúp a Maros-völgyet választja el a Körösök vízrendszerétől. Ezeknek a főbb vízgyűjtőknek a Tiszába való torkollásai egyúttal a Tisza-völgy szakaszokra tagolódását is meghatározzák, mivel a befolyó vízmennyiségek a folyó hidrológiai jellegét is megszabják. Fontos sajátosság továbbá, hogy a folyó felső és alsó szakaszán mindenekelőtt a bal parti (Erdély felől érkező), a középső szakaszán viszont a jobb parti (az Északi-Középhegység felől jövő) befolyások a meghatározók.
    A Tisza-völgy magyarországi szakasza roppant csekély relief-energiájú (domborzati esése alacsony). A folyó ezért eredetileg rendkívül kanyargós lefutású volt, különösen a Bodrog-torkolattól a Körösök torkolatáig terjedő szakaszon. Ezt jól jellemzik azok a számadatok, amelyek a szabályozás előtti és utáni szakaszhosszúságokra vonatkoznak. Eszerint a Tisza forrásától Tiszabecsig terjedő szakasz nem rövidült meg. A Tiszabecs-Tokaj közötti 38%-kal, a Tokaj-Tiszafüred közti szakasz 43%-kal, a Tiszafüred-Csongrád közötti rész pedig 41,5%-kal lett rövidebb a kanyarok átvágásával. A hazai Tisza-szakasz esése ezzel az eredeti, átlagosan 3,7 cm/km-ről átlagosan 6 cm/km-re nőtt meg. Ezzel együtt a Tisza medre is kimélyült.
    E változások számos következménnyel jártak. A medermélyülés és a kisvíz-szint csökkenése megnehezítette a vízkiemelést és az öntözést. Ez indokolta a duzzasztóművek megépítését, amelyek viszont azt eredményezik, hogy a folyó duzzasztott vizű csatornává alakul át, amelynek medrében öntözési idényben csak minimális vízmennyiség folyik keresztül. E helyzetet csak tovább súlyosbítja, ha a Tisza és mellékfolyói forrásvidékein tározókat építenek (ami többfelé már meg is indult, de még nagyobb mértékben tervezik). Látnunk kell, hogy a felvízi területeken végrehajtott víz-visszatartással Alföldünk kiszáradása katasztrofális mértékűvé válhat.
    A Tiszán megnövekedett a partok eróziója is, hiszen minden folyó fizikai alaptörvénye, hogy esését csökkenteni igyekszik. Ezért az erózió újabb kanyarok kidolgozását kezdte el. Megváltozott az árhullámok lefutása is, mivel a fő vízgyűjtő-területeken egyre kevesebb az erdő. Ezzel együtt a szűk hullámtérben megnövekedett az árhullámok magassága. A szabályozás azonban nemcsak a folyót terelte gátak közé, megakadályozva az árhullámoknak a mentett oldalra való áttörését, hanem meggátolta a belvizeknek a folyó felé irányuló, természetes mozgását is. Ezen mesterséges belvízelvezető rendszerekkel próbáltak segíteni. Ezzel teljessé vált az egész alföldi vízrendszer mesterségessé alakítása.”

    Forrás: Nimfea Természetvédelmi Egyesület

    A Tisza-tó általános bemutatása

    A Tisza-tó Magyarország keleti régiójában a Tisza 404 fkm-e (Kisköre) és 440,5 fkm-e (Tiszabábolna) között, a Tisza hullámterében kialakított mesterséges víztározó. Kiterjedését tekintve a Kárpát-medence második legnagyobb állóvize, bár ez az állóvíz meghatározás nem teljesen helytálló, hiszen a Tisza hatására jelentős vízmozgások tapasztalhatók benne. Területe 127 km2, legnagyobb hossza 27 km, legnagyobb szélessége 6 km. Duzzasztását a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, mely a Tisza magyarországi szakaszán a második vízlépcső.
    A terület az 1960-as évekig igen változatos képet mutatott. Puhafás ligeterdők, galériaerdők váltakoztak üde, fás legelőkkel és kaszálókkal, holtágakkal, morotvákkal, illetve nagy kiterjedésű gyümölcsösökkel, szántókkal.
    Eredeti elképzelés szerint több célja is volt a kiskörei vízlépcső megépítésének:

    A Jászsági- és Nagykunsági-főcsatornák vízellátásának biztosítása. A mezőgazdaság vízigényének kielégítése mellett gravitációs átvezetéssel nagy szerepet játszik a Körös-völgy vízhiányának enyhítésében és ökológiai vízpótlásában.
    Másik fő cél a kiskörei vízi erőmű megfelelő vízmennyiséggel való ellátása, mely olcsó villamos energiát tervezett biztosítani a térség számára.
    Harmadsorban turisztikai és vízi sportolásra alkalmas terület létrehozása.

    Mindezek érdekében az 1968-69-es években elkezdték a mai gátak és a kiskörei erőmű építését, és az erdők letermelését. A hatalmas munkával azonban nem végeztek volna időben, ezért az első duzzasztás megkezdése előtt már csak a fák döntése volt a cél, a kiszállítással nem foglalkoztak. Ennek köszönhetően ma is rengeteg uszadékfa és fatuskó található a területen, ami a vízi közlekedést igen veszélyessé teszi. Ugyanakkor, sok madárnak nyújtanak fészkelő- és pihenőhelyet (pl. az Óhalászi-holtágban, a tuskókon dankasirályok és küszvágó csérek költenek, a vízből kiálló fatorzók pedig nagyszerű pihenő- és szárítkozó helyek).
    A pusztítást kevés terület kerülte el, ezek közül a legjelentősebb az aponyháti őstölgyes, mely a maga több száz éves kocsánytalan tölgyeivel egyedülálló ritkaságnak számít. Hatalmas fái között biztonságos élőhelyet talál a fekete gólya éppúgy, mint a fekete harkály.
    Az első duzzasztást a kiskörei vízlépcső 1973-as üzembe helyezése tette lehetővé, majd 1980-ban a második ütemet is megvalósították. A tározó ma is ezen a szinten üzemel. A harmadik duzzasztási szintet azonban nem hajtották végre (ez még mintegy 150 cm-es vízszint emelkedést jelentene), aminek több oka is van. Ezek közül az egyik, hogy a mai gátak nem biztos, hogy elbírnák ezt a szintet huzamosabb ideig. Az eredeti elképzelés szerint az egész tározó területe nyílt vízterület lett volna, de mivel a harmadik szintet nem emelték meg, sok szárazulat megmaradt.
    A tározóban található szárazulatok összterülete megközelítőleg 43 km2, közepes vízmélysége 1,3 m, maximális mélysége 17 m (az élő Tisza folyómedrében mérve). A folyó hossza a tározóban 33,5 km.

    Éghajlat

    A Tisza-tó és környékének éghajlata – mint az Alföldé általában – száraz kontinentális, száraz, meleg nyárral, hideg téllel, nagy évi hőingadozással. A hőmérséklet abszolút értékei között igen nagy a különbség, télen mértek már mínusz 36°C-ot, nyáron nem egyszer 36-37 °C-ot is.

    Szárazföldi jellegével függ össze, hogy jóval gazdagabb napfényben, mint Európa azonos földrajzi szélességen fekvő tájai. A napsütéses órák évi száma meghaladja a 2.000 órát. A napfényes órák száma – a statisztikai adatok szerint – július hóban a legmagasabb. A forró nyári napok, amikor a hőmérséklet 25 °C-nál magasabb, júliusban és augusztusban meghaladja a 20 napot is. Az évi középhőmérséklet a Tisza-tó környékén 10-11 °C. A Tisza-tó és környéke az ország csapadékban legszegényebb tájai közé tartozik. A csapadék 500-600 mm.

    Vízgazdálkodás

    Április-májusban időjárástól és árvízi helyzettől függően nyári szintre duzzasztanak, ami a tiszafüredi nagy hídnál mérve 550 cm. Ezt a szintet egész nyáron tartják, majd október végén, november elején fokozatosan téli szintre állítják vissza, ami a füredi mércén mérve 420-430 cm. A téli alacsonyabb vízszintet több szempont is indokolja: ha pl. a nyári víztömeg maradna a tározótérben, tavasszal egy hirtelen meginduló jégzajlás az egész területet letarolhatná, és veszélyeztethetné az erőművet is, illetve egy tavaszi árvíz idején sokkal kisebb vízmennyiséget tudna felvenni a tározótér.
    A feltöltődés és az egyenetlen mederfelszín miatt téli szintnél jelentős szárazulatok emelkednek ki a tómederben, melyek kiváló táplálkozó- és pihenőhelyek a vonuló madárfajoknak. Vízgazdálkodását a Tisza vízállása befolyásolja, a Tiszán kívül az Eger-patak és a Laskó-patak folyik a tóba.


    Forrás: Nimfea Természetvédelmi Egyesület

    Természetvédelem a Tisza-tavi régióban

    Hortobágyi Nemzeti Park Tisza-tavi területei

    A Tisza-tó teljes területe 12 700 hektár, ebből védett 7 012,4 hektár. A védett terület két, egymástól jól elkülöníthető része az északi és a déli terület.
    A területek természetvédelmi oltalom alá helyezését az alábbiak indokolják:

    Feltöltés után olyan vízi élőhely alakult ki, amely a mozaikossága révén rendkívül jó táplálkozó- és fészkelőhely (vízi madarak).
    Vonulási időszakban fontos pihenőhelyként szolgál, főleg ősszel több ezres madártömegek jelennek meg itt.
    A terület jellegéből adódóan értékes védett vízi növénytársulások alakultak ki.
    A szárazulatokon található erdők szintén fontos fészkelőhelyek ragadozó és énekesmadarak számára.
    Megmaradtak olyan területek a feltöltés után, amelyek a terület őshonos növénytársulásait őrzik (tiszádi őstölgyes).
    Méreteinél, mozaikosságánál fogva lehetőséget nyújt a változatos flóra és fauna fennmaradására. Fontos szerepe van a biodiverzitás megőrzésében.
    A nehezen megközelíthető területek (Óhalászi-holtág által közrefogott terület, Nagymorotva környéke), nyugalmat biztosítanak a költési és utódnevelési időszakban.

    Mind a déli, mind az északi terület a nemzetközi Ramsari egyezmény hatálya alá tartozik! 1971. február 2-án az iráni Ramsar városában írták alá ezt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyekkel kapcsolatos nemzetközi szerződést. A megállapodás hivatalos neve „Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vizes területekről, különösen, mint a vízimadarak tartózkodási helyéről”. 1975-ben lépett hatályba.
    Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható és bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása. Valamennyi csatlakozó államnak alapkötelezettségeket kell teljesítenie. Az első és legfontosabb követelmény a tagországok számára, hogy legalább egy vizes élőhelyet jelöljenek a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe. További alapkötelezettség a vizes élőhelyeken alapuló természetvédelmi területek létrehozása és fenntartása a vízimadárfajok életfeltételeinek javítása érdekében. A vizes élőhelyekkel kapcsolatos továbbképzést, különös tekintettel a vizes területek kutatása, kezelése és őrzése terén szintén meg kell valósítani.
    Magyarország 1979-ben csatlakozott az egyezményhez, majd ezt követően jelentős számú vizes területet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes területek jegyzékére. Jelenleg 23 hazai vizes élőhely található a Ramsari Jegyzéken, összesen 180.000 hektár kiterjedéssel. A magyarországi ramsari területek a Kárpát-medence szinte valamennyi jellemző vizes terület típusát magukba foglalják: tavakat, mocsarakat, szikes tavakat, lápokat, holtágakat, folyószakaszokat, nedves réteket, valamint ember alkotta halastavakat, víztározókat.

    Tiszafüredi madárrezervátum (Északi védett terület)

    A rezervátum természetvédelmi területté az Országos Természetvédelmi Hivatal 1851/1972. OTvH számú közleményben közzétett határozatával lett nyilvánítva, majd a 11/1993.(III.9.) KTM rendelet a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz csatolta. A rezervátum területe: 3 364 ha.
    1973-ban, a védetté nyilvánításkor a tiszafüredi madárrezervátum területét rét, szántó, morotvák, illetve erdők foglalták el. Védett értékeit az ártéri erdők, morotvák füzeseinek élővilága jelentette. A kiskörei vízlépcső duzzasztása után víz alá kerültek a rétek, az erdőrészek, egészen más típusú életközösségek kialakulását tették lehetővé. Ez az átalakulás, változás napjainkban is tart, nagyszerű lehetőséget teremtve ezek megfigyelésére.

    Természetvédelmi korlátozások

    A területre február 1-től június 15-ig belépni tilos. A Hordód és a Háromág nevű területekre egész évben tilos a belépés. Robbanómotoros vízi járművel közlekedni egész évben tilos, kivéve az élő Tiszát és a IX. sz. öblítő csatornát Tiszavalkig, illetve a kijelölt túraútvonalat. Az egész területen tilos a sátorozás, tűzgyújtás, szemetelés, a növényzet irtása.

    Vadászati korlátozások

    Vízivad vadászat tilos! Nagyvad vadászat csak a nemzeti park igazgatósággal előre egyeztetett magaslesekről lehetséges. A leseknél lévő szórókat üzemeltetni, és a téli vadetetést csak teljesen tiszta, gyommagtól mentes terménnyel lehet végezni.

    Halászat

    Halászati hasznosító jelenleg a MOHOSZ. Kisszerszámos halászat tilos! Horgászat az engedélybe foglaltak szerint lehetséges. A terület a KÖTIVIZIG-hez tartozik. Az egyéb vagyongazdálkodással és fenntartással kapcsolatos feladatokat a nemzeti parkkal egyeztetett módon végzi.

    Déli védett terület

    A 3 648,4 hektáros területet a 6/1996. (IV. 17.) KTM rendelettel csatolták a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz. A duzzasztás előtt a terület egy része kaszáló volt, régi holtmedrekkel körülvéve, másik részén hatalmas gyümölcsösök (pl. csapói gyümölcsös) és erdők voltak. A gyümölcsösök maradványai ma is fellelhetők a szárazulatokon, érdekes lehetőséget teremtve a rég elfeledett gyümölcsfa-fajták újra felfedezéséhez. A nyílt vizes területek aránya és az átlagos vízmélység is magasabb itt, mint az északi védett részen. A téli vízszintnél sok szárazulat marad a régi kaszálók helyén, kiváló pihenő és éjszakázó helyet biztosítva a vonuló madártömegeknek.

    Természetvédelmi korlátozások

    Legfeljebb 4 kW teljesítményű belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak közlekedhet a 30/2003. (III. 18.) kormányrendelet és a végrehajtására kiadott 76/2003. (V. 28.) kormányrendelet szerint. Belső égésű motorral behajtani tilos az alábbi területekre: óhalászi-holtág, Porong tava, Ispán tava, Hód, Gaznyilas, Partos-fenék. Belépési korlátozást indokolt esetben (fontos fészkelő faj védelme érdekében) időlegesen előírhat a nemzeti park igazgatóság. A területen tilos a sátorozás, tűzgyújtás, szemetelés, növényzet irtása!

    Vadászati korlátozások

    2007. január 1-től a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság és a FAUNA RT. megállapodása alapján tilos a vízi vad vadászata! Nagyvad vadászata csak a nemzeti park igazgatósággal előre egyeztetett magaslesekről lehetséges. A leseknél lévő szórókat üzemeltetni és a téli vadetetést csak teljesen tiszta, gyommagtól mentes terménnyel lehet végezni.

    Halászat

    A halászati hasznosító jelenleg a MOHOSZ. Kisszerszámos halászat tilos. Horgászat az engedélybe foglaltak szerint lehetséges. A terület a KÖTIVIZIG-hez tartozik. Az egyéb vagyongazdálkodással és fenntartással kapcsolatos feladatokat a nemzeti parkkal egyeztetett módon végzi.
    Természetvédelmi problémák a Tisza-tó térségében
    A Tisza-tó annak ellenére, hogy természetvédelmi oltalom alatt áll, illetve a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek védelme érdekében a Ramsari Egyezmény hatálya alá tartozik, számos olyan emberi hatás éri, amelyek kedvezőtlen folyamatokat indítanak el, illetve tartanak fenn.
    A Tisza folyó szennyezése folyamatosan okoz kisebb-nagyobb problémákat. A Tiszába ömlő települési szennyvizek, vagy egyes ipari létesítményekből, bányákból származó különböző vegyi szennyezések már eddig is okoztak komoly károkat „szőke” folyónk élővilágában. Gondoljunk csak a 2000 februárjában történt cianidszennyezésre a nagybányai aranybánya zagytározójának gátszakadása révén.
    Maga a horgászturizmus is felbecsülhetetlen károkat okozhat, hiszen a vízpart nyugalmát kereső emberek sok esetben maguk után hagyják szemetüket, kiirtják a vízparti növényzetet a minél kényelmesebb ülőhelyek érdekében. A Tisza folyó mellett található szakadópartfalak esetében például nem ritka jelenség, hogy az ott kialakult partifecske telepek kellős közepébe ásnak lépcsőket, kiülő teraszokat a horgászok. Sok esetben kisebb-nagyobb csónakokkal, hajókkal közlekedő horgászok olyan helyekre is bemennek halzsákmány reményében, ahol ritka hínárnövények összefüggő állománya található, és a motorcsónakos közlekedés komoly károkat okoz állományukban.
    A vízparton hagyott szemét a folyóba kerülve távolabbi részek szennyezését váltja ki. Számos esetben a tavaszi árvizek a külföldön, illetve a hazánkban illegálisan kialakított szemétlerakókat vagy felelőtlenül hátrahagyott szemétkupacokat a hullámtérből elmossák, és számos más helyen, például a sűrű, zavartalan és áthatolhatatlan hullámtéri erdőkben rakják le. A leggyakrabban csak a felszínen úszó könnyű, műanyag hulladék – mint például az eldobható üdítős palackok – ragadja meg figyelmünket, hiszen sok esetben megdöbbentő mennyiségben úsznak a vízfelszínen, sajnos a víz felszín alatt, a „víz közt” úszó, illetve az aljzatra rakódó nehezebb hulladék soha nem kerül szemünk elé. Sajnálatos módon évről-évre nő a Tiszán leúszó szemét mennyisége, melyet egyetlen ország sem érez sajátjának, eltávolításáról nem gondoskodik.
    Így történhet meg minden évben, hogy a Tisza-tó kiskörei duzzasztójánál összetorlódott több száz méter hosszú kultúrszemét-hegyeket a zsilipek megnyitásával egyszerűen az alsóbb szakaszokra engedik le „turisztikai okokból”, súlyos szennyezést okozva ezzel a Közép- Tisza vidéki Tájvédelmi Körzet fokozottan védett szakaszain.
    A térségben működő civil szervezetek, mint például a Nimfea Természetvédelmi Egyesület által évről-évre rendszeresen megszervezett szemétgyűjtő akcióik nyomán csak kis mennyiségű szemét gyűjthető össze a résztvevő helyi önkéntesek, iskolások, felnőttek segítségével.
    A Tisza-tavon zajló őszi vadréce vadászatok ma már többségükben természetvédelem által ellenőrzötten zajlanak, de sajnos néhány esetben így is védett madárfajok is terítékre kerülnek. A vadászatok során nem csak a lelőtt védett faj jelent komoly problémát, hanem a kilőtt, célt tévesztett ólomsörétszemek a vízbe hullva számos récefaj pusztulását okozzák, melyek sok esetben az aljzatról táplálkozva lenyelik az ólomdarabokat. Természetesen a vadászati kultúra hiányosságát jelzi a vízbe hulló számos kilőtt üres töltényhüvely is, melyeknek mind a fém, mind a műanyag része komolyan szennyezheti a vizet.
    A sulyom hazánk védett hínárnövényeként nagy tömegben van jelen a Tisza-tavon. A különböző érdekcsoportok miatt rendszeresen irtják e védett növényünket, holott több hazai vizes élőhelyről kipusztult, és igen megfogyatkozott állományban van jelen szerte Európában.


    Forrás: Nimfea Természetvédelmi Egyesület

    A Tisza-tó múltja

    Az emberi tevékenységek következtében pusztuló természeti környezetünkben egyre nagyobb értéket képviselnek a megmaradt, érintetlen, illetve kevésbé háborított élőhelyek, területek. Azonban számos élőhely megőrzése, fenntartása igényli a körültekintően megtervezett és kivitelezett kezelési munkákat, hogy jellegüket hosszú időn keresztül fenn tudjuk tartani, meg tudjuk őrizni. Számos értékes élőhely keletkezik az ember építő munkája nyomán is, illetve a növényzet és a fauna alkalmas élettérre talál a mesterségesen kialakított területeken, például halastavakon, csatornapartokon, vagy éppen az árvízvédelmi töltések építése során keletkezett kubikgödrökben.
    A Tisza-tó teljes egészében mesterséges létesítménynek tekinthető, mégis hazánk legjelentősebb vizes élőhelyei között tartjuk számon. Ennek egyik oka, hogy az Alföld egykoron kiterjedt mocsarai zömükben elpusztultak, lecsapolás áldozatává váltak, az eltűnt vízi világ pedig csak a mesterségesen kialakított halastavakon, rizsföldeken, víztározókon lelt menedékre. A Tisza-tó gazdag mocsári vegetációjával és madárbőségével, a gémtelepek zajával, halbőségével az Alföld eltűnt mocsárvilágát idézi, ezért megőrzése és bölcs, fenntartó hasznosítása kiemelkedő feladata a természetvédelmi intézkedéseknek és a környező településeknek.
    Ez a hajdani mocsaras-lápos hatalmas alföldi árterület már eleve mozaikosan tagolt táj volt. Az árterek és az árvízmentes hátak váltak csak a települések színtereivé. Ezt a tájadottságot használta ki a természettel harmóniában élő, ártéri gazdálkodást folytató ember.
    A fokok, erek és tavak amelyek egymással összeköttetésben álltak, a helyi közlekedési, terményszállítási útvonalak voltak. A folyóból ki- és visszaáramló víz energiáját a kezdetektől vízimalmok hasznosították. A 19. század közepéig az alföldi gyümölcstermelés (elsősorban alma- és szilva) legfőbb területei a folyami árterek voltak. Az ártéri nád- és fakitermelés, a vályogvetés és a zsákmányoló tevékenység a lokális szükségletek kielégítésén felül kisebb mértékben felesleget (árut) is produkált. Az alföldi árterek, lápok és mocsarak lakói kisebb ármentes felszíneken földműveléssel kismértékben foglalkoztak.
    A mai megélhetés mindettől eltér. Az önfenntartó táji működés már csak emlék, és a külső gazdasági érdekektől függő tájban új módszerekre lenne szükség - amelyek visszavezetnek az elfeledett tudáshoz, az egykori bölcs tájhasználathoz. Ezen új utak újra a helyi erőforrásokhoz alkalmazkodó, azokkal együttműködő táji működést igénylik, amelynek egyik szűk eszköze csupán a fenntartható mértékű szelíd turizmus.

    Forrás: Nimfea Természetvédelmi Egyesület

    A Tisza-tó térképe

    No Internet Connection