Fedezze fel a Tisza-tó szépségeit!
Fedezze fel a Tisza-tó szépségeit!
Fedezze fel a Tisza-tó szépségeit!
Horgásszon a Tisza-tavon!
Horgásszon a Tisza-tavon!
Uralja a vizet a Tisza-tavon!
Uralja a vizet a Tisza-tavon!
Abádszalók, Tisza-tó Szállás SZÉP Kártya elfogadással!


Abádszalókról pár szóban, Abádszalóki Nyár

Aki már járt Abádszalókon, annak a nyári sürgés-forgás jut eszébe, hiszen itt a Tisza-tó partjánál a nyár úgy telik el, hogy rengeteg élménnyel gazdagodik, aki idelátogat. Nálunk a nyár minden kedvelt sportját ki lehet próbálni. Több ezer ember látogat ide nyaranta, hogy élvezzék a vízpartot, vagy a nyári programból meghallgassanak egy-egy koncertet, vagy csak szórakozzanak a nagy éjszakákban. Itt szinte minden este diszkó van.
Tehát mindenkinek érdemes kipróbálni pár napot. Az Abádszalóki Nyár rendezvénysorozat 1983 -ban kezdődött meg, azóta Abádszalókon élmény a nyár. Folyamatosan megújuló arccal várja vendégeit a ma már Élményközpontnak nevezett Szabadvizi Strand.

Természetesen a nyár végén is érdemes meglátogatni a Tisza-tavat,
hiszen a horgászoknak ideális környezetet nyújt mind a Tisza-tó, mind az élő Tisza
és a Kunsági-csatorna is.

 

A szálláshely, melyeket kínálunk, ezért használható ki szinte egész évben.

Abádszalók története

1895-ben jött létre Tiszaabádból és Tiszaszalókból.

A Kárpát-medencébe érkező magyar honfoglalók már a kezdeti időszakban tartósan megtelepedtek a mai Abádszalók területén is. A megtelepülők törzsi hovatartozásának kérdése azonban még napjainkban sem egyértelmű. Az ugyanakkor bizonyosnak mondható, hogy Abádszalók földje a 10. század utolsó harmadára Árpád-házi, azaz fejedelmi birtok lett, a rajta lévő fontos Tisza átkelőhellyel (rév).

Az Aba nemzetség ősi birtokának részét képező Abád már Szent István alatt bizonyosan a létező települések sorába tartozott. Már Anonymus is említi nevét a Gesta Hungarorum-ban. „Taksony fejedelem pedig fiút nemzett, Géza néven Magyarország ötödik fejedelmét. Ugyanekkor érkezett a besenyők földjéről egy fejedelmi származású vitéz. Név szerint Örkénd apja Tonuzoba, akitől a Tomaj nemzetség származik. Taksony vezértől szálláshelyéül a kemeji vidéktől a Tiszáig terjedő földet nyerte, arrafelé, ahol most az abádi rév található. Az említett Tonuzoba egészen Taksony fejedelem unokája, Szent István király idejéig élt.” Tiszaabádot 1138-ban Obad néven említik először. 1251-ben Abád jelentős tiszai révhely volt és 1332-ben már temploma is volt. A reformáció 1571-ben érte el, de a 15 éves háborúban teljesen elnéptelenedett. 1697-ben a tatárok pusztították el, a templom romja 1,5 km-rel távolabb állt a mai falutól. 1712–1713-ban népesedett be újra, ekkor fatemploma épült, majd 1715-ben tornyot is kapott. A birtokos Papp György telepít ide református családokat.

Szalók is létezett már 1248-ban, 1332-ben volt temploma is, mely a mai falutól délre levő kőkereszt helyén állott. A templom a 17. században a faluval együtt elpusztult, romjai 1772-ben még láthatók voltak. A falu csak 1717-ben népesült be újra, 1733-ban fatemploma is épült. Szintén református telepesek szállták meg. Katolikus népességet nagy számban az 1770-es években telepítettek a községbe, akik csakhamar többségbe kerültek.

1746-ban Szalókon új iskola épül. 1753-ban megkezdődik a református anyakönyvek vezetése Abádon, és 1761-ben Szalókon is. A katolikus egyháznál ez 1763-ban veszi kezdetét.

Mindkét község 1876-ban nagyközségi státust kap. Tiszaabád és Tiszaszalók 1850-től több alkalommal egyesült és vált szét. A két településrész végleges egyesülésére, közakaratra 1896-ban került sor ABÁD-SZALÓK néven.

Abádszalóknak 1910-ben 7103 lakosa közül 7095 magyar volt, ma 4912-en lakják. Korábban Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszai felső járásához tartozott.

1919. április 11-én megalakult (az ország többi településéhez hasonlóan) a helyi Munkástanács, Direktórium és Vörös Őrség.

A II. világháború vége felé a Tiszafüred-Abádszalók-Tiszabő frontvonal húzódik keresztül a településen. Abádszalók 1944. október 11-én szabadult fel a német megszállás alól.

A Tisza-tó létrehozása, a kiskörei vízlépcső megépítése (1973) jelentősen megváltoztatta a település életét, lehetőségeit. A tó szigetekkel tarkított, duzzasztással létrehozott 127 km2 nagyságú árterületéből a 14] km²-es egybefüggő szabadvíz felülete Abádszalóknál található, ezért itt épült ki a tó idegenforgalmi központja. Mára a vízisportokat, horgászatot, vadászatot kedvelő turisták paradicsomává vált.

2005-ben városi címet kapott.

Nevezetességei

  • Tiszaabád református temploma 1787 és 1789 között épült.
  • Tiszaszalók mai református temploma 1811 és 1822 között épült. 1842-ben tetőzete leégett, majd 1924-ben újjal cserélték ki.
  • Tiszaszalók római katolikus temploma 1744-ben barokk stílusban épült. A berendezés: a szószék, a keresztelőkút copf stílusú, és 1790 körül készült. Oltárképeit az abádszalóki születésű Kovács Mihály festette 1870-1873-ban.
  • Babamúzeum: A kiállításon a Kárpát-medence 156-féle viselete 360 db babán (56 cm-es hiteles kicsinyített másolatok) látható. Illetve a világ 65 országának 226 db babája is megtekinthető, és a kiállítás folyamatosan bővül.
  • Malom-fogadó: A Mikszáth út tiszai strand felé eső részén áll a Malom-fogadó, amely az Eppinger-féle malom volt. Itt működött 1912-1913-tól az abádszalóki gőzfűrész és gőzmalom.
  • Lakóház (Mikszáth u. 23.): A XIX. század második felében épült, klasszicista stílusban.
  • Lakóház (Mikszáth u. 26.): A XIX. század második felében épült, klasszicista stílusban.
  • I. világháborús emlékmű.
  • "Kettecskén" című szobor: 2001-ben készítette Morvay László.
  • Laki Kálmán mellszobra: Györfi Sándor készítette.
  • 1848-as emlékmű.
  • "Attila"-kút.
  • Kossuth Lajos mellszobra: Györfi Sándor készítette.
  • Embert Mária mellszobra

Itt születtek, Abádszalókról származnak

  • Udvarhelyi Miklós (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1790. - Pest, 1864. január 14.) színész, a magyar színészet egyik úttörője
  • Kovács Mihály (Tiszaabád [ma: Abádszalók], 1818. július 25. - Budapest, 1892. augusztus 3.) festő, festőművész
  • Ember Mária (Abádszalók, 1931. április 19. - Budapest, 2001. december 30.) magyar író, újságíró, műkritikus, műfordító, történész, kutató
  • Sváby Lajos (Abádszalók, 1935. február 4.) Kossuth-díjas magyar festő, főiskolai tanár.

Lakinger Béla

Lakinger Béla, az „abádszalóki hős” Moldova György írásainak visszatérően emlegetett, de személyesen sohasem megjelenő figurája. (A Lakinger Béla zsebcirkáló). Kilétére, vagy Abádszalókon végrehajtott hőstettének mibenlétére nem derül fény. Mindenki által emlegetett, de senki által nem ismert hőstette emlékére hajót neveztek el róla, a többnyire a Rákos-patak torkolatában horgonyzó Lakinger Béla Zsebcirkálót.

Természeti értékek  

Abádi partifecske-telep

Több mint százötven madárfajt azonosítottak ezen a természetvédelmi területen.
Védelem alatt áll az Erzsébet-ligetben található, a hajdani alföldi erdőségek világát idéző, százéves kocsányos tölgyes is.

Tiszavirág

A tiszavirág (Polingenia longicauda) a kérészek (Ephemeroptera) rendjébe tartozó, 8-12 centiméter hosszú, színpompás rovar, melynek szárnyfesztávolsága eléri a 6-7 centimétert. A víz felszínére rakják a petéiket, és lesüllyednek a tó fenekére és ott fúrják a földbe magukat. A lárvák elsősorban folyami sziklák alatt élnek, a dús növényzet közé és az üledékbe fúrják magukat. A kifejlett állat közismerten rövid életű. Kis fejük rövid csápokat, terjedelmes összetett szemeket és három pontszemet visel. Szájszerveik csökevényesek. Az ivarérett állatok rövid felszíni életük során nem is táplálkoznak, bélcsatornájukat levegővel pumpálják fel, hogy könnyebben tudjanak repülni. A kifejlett kérészek nem túl jól, csapongva repülnek.

Fajától függően egy év vagy pár hónap alatt 20-30-szor vedlik egy lárva. A kifejlett példányok amikor vedlenek, nem mindig sikeres a vedlés, sokszor emberi beavatkozásra van szükség. Az utolsó vedlés majdnem felnőtt korban történik meg. Főleg tavaszi és nyáreleji rajzáskor figyelhetők meg, amikor násztáncukat járják. A tiszavirág rajzása az esti órákban kezdődik és körülbelül három órán át tart. A rajzás nyitányaként az agyagos partoldalban élő hároméves lárvák felemelkednek a víz felszínére. Feljutásukat a kültakarójuk alatt felhalmozódó gáz segíti. A vízfelszínen bújik elő a lárvabőrből a szárnyas rovar.

Először a hím szubimágók jelennek meg, amelyek a partra repülnek, ahol vedléssel alakulnak párzóképes imágókká. A vedlés folyamata során az állat röpképtelen, így teljesen ki van szolgáltatva a rovarevő madaraknak. Az imágóvá átalakult, hosszú fartoldalékkal rendelkező hímek közvetlenül a víz felett repülve keresik a nőstényeket.

A nőstények a lárvabőrből kibújva azonnal párzóképesek. A párzás után a nőivarú egyed a folyó felett repülve megkezdi a kompenzációs repülést. A folyó felett 5-10 méteres magasságban halad a folyásiránnyal szemben, majd távolabb leereszkedik a vízre, ahol lerakja a petéit. A peték lesüllyednek a mederfenékre, majd a kikelő lárvák befúrják magukat a meder falába, és a víz felé nyitott vájatban élnek a következő három évben, tíz-százezres egyedszámú telepeken.

Pár fénykép a községről

abadszalok001Posta Abádszalók főterén

abadszalok002Abádszalók vasútállomás

abadszalok003Abádszalók buszpályaudvar

abadszalok004Az Abádszalóki Babamúzeum

abadszalok005
Vizisportok a Tisza-tavon

 

abadszalok006
Az abádszalóki strand

 

abadszalok007
Főtér Abádszalók

 

abadszalok008
Az abádszalóki polgármester hivatal

abadszalok009
Abád és Szalók egyesülésének jelképe
Abádszalók várossá avatásának emlékszobra

abadszalok010
Naplemente az abádszalóki Attila öbölben

Az olvasók értékelése: 4.5 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1
Fel